Tartósan magas infláció jön?

Februárban a fogyasztói árak 5,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Már januárhoz képest is jelentős mértékben nőtt a háztartási energia és az élelmiszerek ára – közölte tegnap a KSH. Egy hónap alatt a fogyasztói árak 0,8 százalékkal növekedtek, ezen belül az élelmiszerek különösen, 1,7 százalékkal drágultak. Jelentős tényező, hogy az üzemanyagok ára egy év alatt 17,6 százalékkal nőtt.
„Az infláció ilyen alakulása aggasztó hír, és sajnos már korábban is lehetett érezni a növekedést ”– nyilatkozta a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hozzátette: „sajátos helyzet, hogy az áremelkedés nem egy fogyasztásnövekedés hatására, hanem éppen annak ellenére valósul meg, hiszen az árak annak dacára nőnek, hogy nem költünk többet, mint korábban.” Bod Péter Ákos szerint ennek oka a magas munkanélküliségben, és az általános lakossági várakozásokban rejlik.

„A bizonytalan helyzet miatt az idei év fogyasztási szempontból legjobb esetben is csak stagnálást mutat majd.”
Az egyetemi tanár szerint az árak emelkedését jelentős részben a forint gyengesége és az üzemanyagok drágulása okozza, valamint a 2 százalékos áfaemelés is teljes egészében átment a fogyasztói árakba. „Emiatt jónéhány vállalkozás ma már nem teheti meg, hogy nem emel árakat” – mondta Bod Péter Ákos, hozzátéve: az adóátgyűrűzés kifutása ugyan az infláció szelídülését vetítené előre, de a forint várhatóan továbbra is gyenge szinteken fog ingadozni.
Az üzemanyag szerepét hangsúlyozta reagálásában a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója is. Horváth István elmondta: „az elmúlt hónapban a forint erősödésének köszönhetően az üzemanyagárak még nem növelték az inflációt, azonban azóta – a továbbra is feszült nemzetközi helyzet következtében – az üzemanyagárak tovább emelkedtek. Holnaptól újabb történelmi rekordot dönt a benzin ára, ez pedig a továbbiakban is magas szinten tarthatja az inflációt.”
Különösen kifejezett a drágulás az élelmiszerek esetében. 2011. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,0 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 30,2 százalékkal nőtt a sertészsiradék, 26,1 százalékkal a margarin, 11,4 százalékkal a sertéshús ára. A tyúktartás szigorodó uniós szabályai miatt kiemelkedő mértékben, 23,1 százalékkal nőtt a tojás ára, és ez a trend tovább folytatódik.
„A tojásárak alakulása jól mutatja, hogy ha valaki Brüsszelben kitalál egy butaságot, és azt következetesen végigviszi, annak megvannak a következményei” – nyilatkozta a drágulással kapcsolatban Bárány László. A Baromfi Terméktanács elnöke kifejtette: „azzal, hogy a döntéshozók ráerőszakolták a piacra a technológiacserét, azt érték el, hogy az istállókban kevés a tyúk. Most pedig bebizonyosodott, hogy a tyúk van előbb és nem a tojás, az unió piacain ugyanis mára szinte hisztérikus tojáshiány alakult ki.”
Bárány László elmondta: „elindult az áremelkedés a csirke- és a pulykahús esetében is. A termelők növelni tudták az átadási áraikat, az áruházak ellenállása ugyanis egy hét alatt megtört.” Az elnök ugyanakkor hozzátette: a baromfihúsok esetében nem alakult ki hiány, de kereslet jellemzi a piacot. A mostani áremelkedés után pedig nem lennék meglepve, ha május közepén még további 6-8 százalékos áremelkedést tapasztalnánk a baromfitermékeknél.”
Az élelmiszerárak növekedésének hátterében továbbra is az alapanyagárak növekedésének elhúzódó hatása áll, ám erre az idén rárakódnak az ágazatot sújtó újabb terhek – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke kifejtette: jelentősen megnövekedtek az energiaárak, és az élelmiszergazdaságot, beleértve az agráriumot is kiemelten sújtja a bérkompenzáció terhe. Ennek oka, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban jelentős számban foglalkoztatnak alacsonyabb képzettségű, kisebb bérezésű munkaerőt.
Éder hozzátette: „fontos tényező a drágulásban az áfa 2 százalékos emelkedése, a környezetvédelmi termékdíj, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, és a forintgyengülés, amely az egyre növekvő importhányad miatt hajtja felfelé az árakat. Ezek a költségek ráadásul még nem mentek teljesen át a fogyasztói árakba. Az élelmiszerelőállítók nem tudták egyik pillanatról a másikra átvinni költségeiket az átadási árakba, ám folyamatos nyomás alatt tartják a kereskedelmet. Csodák azonban nincsenek, ez a költségnövekedés előbb-utóbb átmegy a fogyasztói árakba, ennek lehetünk tanúi ezekben a hónapokban.” A jövőről szólva az elnök elmondta: „az év első fele még biztosan az áremelkedésekről fog szólni, 2012 második felének árait pedig a terméseredmények határozzák majd meg.”
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt MTI-nek elmondta: a várakozásoknál magasabbra ugrott az infláció februárban a januári 5,5 százalékról. Az elemző szerint a gyenge kereslet továbbra is fékezheti az inflációt, azonban csak az IMF-fel és az EU-val kötendő megállapodás csökkentheti lényegesen a forintgyengülésből származó kockázatokat. Az elemző elmondta, az év közepéig 5,5 százalék felett maradhat az infláció, majd az év vége előtt bázishatások miatt 4,5-5 százalékra mérséklődhet. Az éves átlagos infláció azonban magasabb lehet a korábbi várakozásoknál, 5,3-5,4 százalék között alakulhat.

keretbe
200 milliárddal többet költöttünk
„Tavaly közel 200 milliárd forinttal többet fizettek a fogyasztók ugyanannyi élelmiszerért, mint egy évvel korábban, az egész évre vetíthető 6-7 százalékos élelmiszerinfláció ugyanis ennyi pluszkiadást jelentett a vevőknek. Az adóváltozások miatt több pénzt fordítottak a vásárlók élelmiszerre, de az infláció miatt csak ugyanannyit kaptak” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: „Most ez a tendencia folytatódik. Az élelmiszeripar megnövekedett alapanyagárai miatt emeli az átadási árait, amelyet a kereskedelem egy ponton túl kénytelen továbbhárítani a vevőkre.”