Vasárnap estig ketyeg a bomba

A legfontosabb heti hazai makroadatot kedden teszi közzé a KSH az infláció májusi alakulásáról. Ez az a mutató, amelyben magasan felülmúljuk az uniós „versenytársakat”, és ez valószínűleg így volt az év ötödik hónapjában is. Az elemzők szerint az éves ráta nem változott, maradt az áprilisi 5,7 százalékos szinten.

Az infláció középtávon várhatóan nem csökken a 3 százalékos jegybanki célszintre. Az MNB szerdán teszi közzé a májusi kamatdöntő ülés jegyzőkönyvét; a Monetáris Tanács úgy döntött a 7 százalékos ráta tartása mellett, hogy volt, aki 25 bázispontos kamatcsökkentést szorgalmazott.

Csütörtökön az Eurostat az európai adatokat összesíti; a luxemburgi statisztikusok előzetes becslései alapján szinte biztos, hogy a közös pénzt használó blokkban májusban 2,4 százalékos volt az éves infláció, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint egy hónappal korábban.

Lassult az ütem a várakozások szerint Lengyelországban is. Az elemzők szerint (szerdán) 3,6 százalékos inflációról kapunk híreket; áprilisban még 4,0 százalékos volt az éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés.

Ipari termelés: máshol sincs kolbászból a kerítés

A múlt héten vaskos negatív meglepetést keltett az áprilisi előzetes ipari adat: a termelés volumene éves összevetésben 3,1 százalékkal csökkent mind a nyers, mind a munkanaphatással kiigazított adatok szerint. A Bloomberg által megkérdezett 14 elemző előrejelzéseinek mediánja 0,6 százalékos, a Reuters konszenzusa 0,5 százalékos növekedés volt. A részletes adatsort pénteken teszi közzé statisztikai hivatalunk, amiből (többek között az is) kiderül, hogy mekkora volt a visszaesésért leginkább okolható elektronikai ágazat termelés.

A héten a világ minden tájáról érkeznek április vagy májusi iparitermelés-adatok. A francia mutatókat már ismerjük, az áprilisi 1,5 százalékos havi bővülés pozitív meglepetést keltett (a Bloomberg konszenzusa stagnálás volt). Kedden az Egyesült Királyságból futnak be az adatok, a márciusi 0,3 százalékos zsugorodást az elemzők szerint 0,1 százalékos havi szintű bővülés követte.

Az Eurostat szerdán teszi közzé az európai adatsort. Az eurózóna ipara a márciusi 0,3 százalékos zsugorodás után az elemzők szerint 1,0 százalékkal esett vissza hó/hó alapon, de éves összevetésben is mínusz követ mínuszt a várakozások szerint (a harmadik havi 2,2 százalék után 2,3 százalék a konszenzus). Ha így lesz, akkor még biztosabbá válik, hogy a közös pénzt használó blokk a második negyedévben recesszióba süllyed.

Csütörtökön és pénteken a világ harmadik, illetve elsőszámú gazdaságából érkeznek ipari adatok. Japánban a piac szerint lassult a havi növekedés üteme áprilisban (1,3 százalék után 0,2 százalék), éves összevetésben azonban – a katasztrófák sújtotta gyenge bázisnak betudhatóan – marad a kétszámjegyű növekedés.

Az USA-ból a hét utolsó munkanapján már a májusi ipari adatokat ismerjük meg. Hó/hó alapon itt is lassulhatott a bővülés: az áprilisi 1,1 százalék után 0,2 százalékos havi bővülést valószínűsít a piac.

Még két amerikai adat

Szerdán a Census Bureau  a kiskereskedelmi forgalom májusi alakulásáról ad tájékoztatást; az áprilisi 0,1 százalékos (havi) bővülés után ugyanilyen mértékű zsugorodás a konszenzus.

Pénteken a Reuters/University of Michigan fogyasztói hangulatindexének júniusi értékét ismerjük meg. A mutatót a májusi 77,5 után 79,3-ra várják.

Hét végén jön a vég?

Vagy a nagy megkönnyebbülés? Esetleg marad a bizonytalanság? Ha a vasárnapi görög választások eredményeként létrejöhet egy „megszorításpárti” koalíció, akkor a kitörő öröm minden kockázatos eszközt, többek között a forintot is erősíteni fog. Ha nem, akkor valami más történik.

Külföldi nyaralást tervező boldog honfitársaink így komoly dilemmával szembesülnek: venni péntekig, vagy nem venni…