Az idei evabevétel biztosan elmarad a tervezettől: ebből az adónemből az első fél évben 38,5 milliárd forint bevétel keletkezett, 8,3 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. 2011-ben végül 172,3 milliárd forint eva folyt be a költségvetésbe, közel 8 milliárd forinttal kevesebb, mint az éves előirányzat. Az idei terv 225 milliárd forint.
Az előirányzat tervezésekor az evából kilépők számát jelentős bizonytalanság övezte, de a kilépések eredményeként más adónemekből befolyó többletbevételek jelentős részben kompenzálják a bevételkiesést – tájékoztatta a Világgazdaságot az NGM. A tárca legfrissebb prognózisa szerint az evából származó bevétel 2013-ra az új adók alá való átlépések következtében 123,2 milliárd forintra csökken. A jövő évi költségvetésről szóló tövényjavaslat szerinti eva-előirányzat 178,2 milliárd forint, de ebben a dokumentumban a két új átalányadó – a kisadózók tételes adója és a kisvállalati adó – még nem szerepel.
A kisadózók tételes adója, amelynek mértéke főállású adózón esetében havi 50 ezer, nem főállású adózóknak pedig havi 25 ezer forint, az szja-t, a társasági adót, az ehót, valamint a szociális és a szakképzési hozzájárulást váltja ki. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege, megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális, a szakképzési és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
Az eva gyengébb teljesítményét az idén az áfabevételek emelkedése ellensúlyozhatja. A nemrégiben megemelt, 2820 milliárd forintos idei előirányzat 600 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi teljesítést. Az első negyedévben a központi költségvetésbe 1444 milliárd forint áfabevétel folyt be, 300 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban; a növekedésben a visszautalási határidő meghosszabbítása is szerepet játszott. 2013-ra a költségvetési törvényjavaslat 2826,4 milliárd forintos áfabevételt irányoz elő.
A bevétel zsugorodása ellenére az eva nemcsak jövőre, de tovább is maradhat. „Nem áll szándékunkban kivezetni az evát, vagy olyan lépésre kényszeríteni a vállalkozót, amit a korábbiakhoz képest nem tart előnyösnek” – válaszolta lapunk kérdésére az NGM. Mivel azonban az evások körében túlnyomóan, 60-70 százalékban találhatóak az évente hatmillió forint alatti forgalmat bonyolító vállalkozások, többségüknek elérhető lesz és meg is fogja érni a kisadózók tételes adózására történő váltás. A kisadózók tételes adója ugyanis hatmillió forint alatti forgalom mellett egyszerűbb adózással, alacsonyabb adókötelezettséggel és kisebb adminisztrációval járna.
Háromszor teljesült az előirányzat
Az egyszerűsített vállalkozói adót a 2002. évi XLII. Törvény vezette be, a feltételeknek megfelelő vállalkozók, illetve vállalkozások 2003-tól választhatták. Kezdetben a bruttó (áfával növelt) bevétel 15 százalékát kellett befizetni, a kulcs 2006 őszén 25 százalékra, emelkedett, 2010-11-ben 30 százalék, 2012-ben pedig 37 százalék volt. Az első évben az új átalányadóból 31 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, a 16 milliárd forintos előirányzat közel kétszerese. A bevétel 2010-ig folyamatosan emelkedett, akkor közel 182 milliárd forint folyt be az államkasszába: ez volt – immár nyugodtan kijelenthető – a történelmi eva-csúcs. Az előirányzat azonban csak az első három évben teljesült (túl), a célkitűzéstől való elmaradás várhatóan az idén lesz a legnagyobb.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.