Bankunió - Magyarország még gondolkodik rajta

„Az igazi kérdés, hogy együtt maradunk-e. Nekünk az érdekünk az, hogy együtt maradjunk” – mondta el az EU kétsebességessé válásának veszélyével kapcsolatban egy háttérbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter.

A kérdés azután került ismét napirendre, hogy szerdán nagyszabású integrációs tervet jelentett be José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben tartott beszédében. Brüsszel az EU-t „nemzetállamok föderációjává” alakítaná át, a gazdasági mellett a politikai integrációt is mélyítené, és két éven belül javaslatot dolgoz ki egy uniós alkotmányra. Az egységesítés keretében – egyelőre az eurózónán belül – január elsejétől bevezetné a bankuniót, és ennek részeként hosszabb távon az összes euróövezet-beli pénzintézetet közös ellenőrzés alá vonná.

„Ez egy pozitív beszéd volt, ami távlatot adott” – vélekedett Martonyi, hozzátéve: külön kell választani a rövid- és a hosszú távú célkitűzéseket. Előbbiek közé sorolta például a bankuniót, amelyről hamarosan Magyarországnak is állást kell foglalnia. Szerinte egyelőre kérdéses, milyen lesz majd a kapcsolatunk az új rendszerrel.

Ami a távolabbi jövőben megvalósítandó integrációs lépéseket illeti, a külügyminiszter szerint pozitívum, hogy Barroso „a nemzetek föderációjáról, nem pedig az emberek föderációjáról” beszélt. Ez ugyanis egy olyan dolog, amit a „közvélemény be tud fogadni”. Megjegyezte azonban azt is, hogy az uniós szintű föderációhoz politikai legitimitás is kell, e nélkül nem ruházhatnak át jogokat a tagállamok az EU-ra. Egyensúlyra van szükség a valóságos unió és a tagállamok identitása között, figyelmeztetett.

A külügyminiszter a magyar kormány és a trojka közötti hiteltárgyalásokról megjegyezte: a megállapodást meg kell kötni, hiszen ezután az ország a jelenleginél olcsóbban tudná magát finanszírozni a piacokról. Bejelentette, hogy szeptember 20-án Budapestre látogat az új román külügyminiszter, Titus Corlatean. A kormány reméli, hogy a jó viszony a „nyugtalanító jelek és belső nehézségek ellenére” is folytatható.
Az azeri ügyben megjegyezte: a fő feladat a magyar–örmény kapcsolatok rendbetétele. A történtek hátterével kapcsolatban utalt arra, hogy a miniszterek más álláspontot is képviselhetnek egy adott kérdésben, mint a miniszterelnök.

Megjegyezte: „amit a kormányfő dönt, az a kormány döntése”. Hozzátett: ő „lojális a kormányhoz”, és nem kíván lemondani, mivel ez nem szolgálná az ország érdekeit. Azt mondta, „semmilyen gazdasági-pénzügyi megállapodás nem volt” a háttérben, az idő igazolja majd, hogy az azeri fél nem fog kötvényt vásárolni. A Világgazdaság felvetésére, miszerint hogyan befolyásolhatja az azeri botrány a magyar kkv-k exportját segítő kereskedőházak megnyitásának ügyét, azt válaszolta: ez a kérdés nem biztos, hogy összefügg a kormány politikai álláspontjával.  Utóbbival kapcsolatban kifejtette: továbbra is „elfogadhatatlannak tartjuk az azeri fél lépését”, azaz a gyilkos szabadon engedését. Szerinte „kérdéses, ezek után hogyan alakulnak a kapcsolataink”.

EKB: elég a bejelentés?

Megerősítette az államkötvény-piaci intervenciók felújítására vonatkozó hajlandóságát az EKB. Ennek feltétele, hogy az érintett ország segítséget kérjen az euróövezeti mentőalapoktól és konszolidálja költségvetését. Panicosz Demetriadesz, az EKB kormányzótanácsának ciprusi tagja szerint a bejelentés is eredménnyel járhat, és egy centet sem kell kötvényvásárlásra költeni, hiszen „senki nem fog végtelen tűzerő ellen spekulálni”.