CIB: Tőkemenekítéshez vezethet, ha lemásoljuk a fejlett jegybankokat

A 2007-ben kitört gazdasági és pénzügyi válság világossá tette, hogy a jegybanki politikákat és a központi bankok működését újra kell gondolni; a krízis jelentősen befolyásolta a monetáris politikai elméletet és gyakorlatot egyaránt. A súlyosbodó válságra a fejlett jegybankok első körben agresszív kamatcsökkentéssel reagáltak, majd amikor ezen a téren kimerültek lehetőségeik, egyre több nem konvencionális monetáris eszközhöz nyúltak, legyen szó eszközvásárlásról vagy likviditásbővítő eszközökről. A válság első szakaszában szűkebb régiónk jegybankjai is éltek ilyen eszközökkel, és a többi feltörekvő gazdasághoz hasonlóan a cél Magyarországon is elsősorban a likviditási hiány okozta sokkok kezelése volt. Tavaly óta a kelet-közép-európai régió gazdaságaiban is egyre komolyabb problémává vált a növekedés, amit a jegybankok a monetáris kondíciók lazításával próbáltak kezelni.

Magyarországon a monetáris politika nem csak a csökkenő alapkamat miatt kap kiemelkedően nagy figyelmet, hanem mert március elején új elnök kerül a Magyar Nemzeti Bank élére. Az új jegybankelnök (és alelnökök) személyére, illetve a monetáris politika irányában esetlegesen bekövetkező változásokra vonatkozó várakozások, spekulációk egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. A CIB legfrissebb, a monetáris politikát vizsgáló elemzése rámutat: a kormányzati nyilatkozatok, piaci pletykák már eddig is okoztak kisebb- nagyobb piaci turbulenciákat, de ez várhatóan a következő hetekben, hónapokban is így marad. 

„A jegybank elnöke esetében rendkívül fontos, hogy a piaci szereplők számára elfogadható, hiteles szakember legyen, de a leendő vezető neve, személye véleményünk szerint csak rövid ideig tartó piaci reakciókat eredményez majd. Hosszabb távon a magyar monetáris politika és ezen keresztül a gazdaságpolitika megítélése elsősorban nem attól függ, hogy ki az MNB első embere, hanem attól, hogy mit csinál. Ezt pedig csak a beiktatását követő hónapok fogják megmutatni.” – jelentette ki Trippon Mariann a CIB Bank vezető elemzője.

Több gazdaságpolitikai döntéshozó utalt az elmúlt időszakban arra, hogy az MNB-nek aktívabban kellene közreműködnie a válság kezelésében, a kormány gazdaságpolitikai céljainak támogatásában, ennek érdekében pedig a fejlett jegybankok gyakorlatához hasonlóan nem-konvencionális eszközöket is be kell vetnie. A CIB elemzőinek megítélése szerint a gazdaságpolitika különböző ágainak összehangolása és a megszokottól eltérő módszerek alkalmazása a válságkezelésben kifejezetten kívánatos. A monetáris politika céljainak és eszközrendszerének az esetleges átalakítása során azonban figyelembe kell venni a magyar gazdaság, illetve a magyar pénzügyi piacok sajátosságait, hiszen ezek a tényezők alapvetően meghatározzák a jegybank mozgásterét. Trippon Mariann hangsúlyozta: „Sok monetáris eszköz nem, vagy csak korlátozottan alkalmazható az ország specifikus sajátosságok miatt, így amennyiben egy Magyarországhoz hasonló, kis, nyitott, feltörekvő és jelentős külső adósságállománnyal rendelkező ország egyszerűen „lemásolja” a fejlett központi bankok gyakorlatát, a máshol bevált eszközök nem körültekintő alkalmazása vissza is üthet, és a szándékolt céllal ellentétben bizalomvesztéshez, drasztikusan leértékelődő árfolyamhoz és tőkemenekítéshez vezethet.”

A CIB elemzői kiemelik: a sikeres gazdaságpolitikához elengedhetetlen a monetáris és a fiskális politika összehangolása, ennek hiánya káros a gazdaság számára. Az MNB-nek nem korlátlan, de bizonyos mozgástere van a gazdaság élénkítésére, a megfelelő eszközök körültekintő alkalmazása pedig mindenképpen hasznos lehet. Azt azonban látni kell, hogy ahhoz, hogy a hazai gazdaság hosszabb távon újra egyensúlyi növekedési pályára állhasson, elengedhetetlennek tűnik egy gazdaságpolitikai fordulat – a monetáris politika nem csodaszer, önmagában nem képes a gazdaság fundamentális problémáit megoldani.