Az idén 0,7 százalékos gazdasági növekedésre számítunk, szemben a korábban várt 0,9 százalékkal – jelentette be Varga Mihály a konvergenciaprogramot ismertető keddi sajtótájékoztatóján. Ha átlagos lesz az idei év a mezőgazdaságban, az önmagában 0,4 százalékkal segítheti a GDP-t, és a külső kereslet is élénkülhet. Az NGM szerint a költségvetésben is kedvező folyamatok indultak el, amit mutat, hogy tavaly 2 százalék lett a GDP-arányos deficit. „A hitelbővítő programok is segíthetik a kilábalást” – hangsúlyozta Varga, utalva az MFB, az Eximbank és az MNB programjaira.
Mivel az elmúlt két évben 3 százalék alatt volt a hiány, és ebben az évben is alatta lesz, megvan az okunk azt feltételezni, hogy kikerülhetünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Varga. Brüsszel egy kicsit „túlvágatott” a magyar költségvetésen tavaly. Abban bízunk, hogy az Európai Bizottság belátja, számunkra fontos a hiánycél tartása, és megszünteti az eljárást – hangsúlyozta lapunknak arra a kérdésére, hogy kikerülhetünk-e az eljárás alól további intézkedések nélkül is.
Az idei költségvetési hiánycélon nem változtatottunk, az továbbra is 2,7 százalék – ismertette a program makrogazdasági pályáját Varga Mihály. A jövő évi deficitcélt viszont 2,2 százalékról 2,7-re emelték, vagyis a választás évében nem lesz feszesebb a gyeplő.
Varga szerint a pénzügyi tranzakciós illetékből lassan csordogál a pénz, mert megváltoztak a fogyasztói szokások, de az önkormányzatok például feszesebb gazdálkodást folytatnak, ami kedvező. Az EU nem hagyta jóvá a fordított áfát a sertéságazatban, ugyanakkor kevesen választották a tételes adókat (kata, kiva), ami növeli a büdzsé bevételeit – mondta a miniszter. „A GDP 1,3-1,4 százalékát kitevő tartalék a kockázatok figyelembevételével csökkenhet, de még mindig marad 0,6 százalék körüli tartalék” – fogalmazott.
Szerinte 80 milliárddal kevesebb tranzakciós illeték kerülhet a büdzsébe. „Az államkincstári körből azonban be fog folyni a tervezett illeték” – válaszolta lapuk kérdésére, de nem említette, hogy emelnék a szintjét. Az MNB tisztségviselői az inflációs jelentés bemutatásakor – melyben 2,9 százalékos hiányt prognosztizált a jegybank – azt mondták, hogy a kincstári körből több bevétel jöhet, mert várhatóan intézkedéseket hoz a kormány. Az NGM szerint nem kell módosítani a tranzakciós adón, hogy a bevétel kincstári része teljesüljön.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy kell-e újabb kiigazításokat végrehajtani az év során, hogy teljesüljön a 2,7 százalékos hiánycél. Ha a kockázatokat tekintjük (e-útdíj, szuperkasszák), akkor egyértelmű, hogy néhány újabb intézkedéssel könnyebben kikerülnénk a túlzottdeficit-eljárás alól. Abban bízhatunk, hogy egyes intézkedéseket mégis figyelembe vesz az Európai Bizottság, és hogy javítja idei és jövő évi GDP-előrejelzését.
Maradtak kockázatok
A kormány módosított idei GDP-prognózisa még mindig magasabb a piaci konszenzusnál – mondta el lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Szerinte fontos üzenet, hogy a 2013-as hiánycélt pótlólagos intézkedések nélkül tarthatónak véli a kormány, és a kockázatokat a tartalék csökkentésével fedi le. Bevételi kockázat, hogy a kormány 3,1 százalékos inflációs prognózisa túl magas. A 2014-es költségvetés hiánycéljának emelése a kiadások növekedését vetíti előre, ami a pedagógus életpálya modell bevezetését is jelentheti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.