A gazdasági kilábalás jelei

A sajtót böngészve továbbra is sokszor találkozni negatív gazdasági hírekkel. Az akkumulátoripar kétségtelenül jelentős lassulást tapasztal, ami miatt bizonyos gyárak a korábbinál kisebb termeléssel kénytelenek futni, illetve a tervezett indulásukat elhalasztják. Mivel a magyar export negyede Németországba megy, ezért folyamatosan figyelni kell, hogy az ottani ipari beszerzésimenedzser-indexek hogyan alakulnak. Ezzel kapcsolatban pedig továbbra sincsenek jó hírek. Átmeneti, reménykeltő megugrások után az elmúlt hónapokban mindig visszaesést tapasztaltunk. A legfrissebb, 43 pont körüli júniusi feldolgozóipari BMI-index továbbra is mély pesszimizmusról árulkodik, hiszen jelentősen elmarad a bővülés-visszaesés határát jelentő 50 pontos szinttől. 

A feldolgozóipari nehézségek láttán a vállalkozók széles köre továbbra is kivár, egyelőre nem mer beruházásokba fogni. Eközben a költségvetés állapotát is borúlátóan ítélik meg: néhány hónappal ezelőtt még nagyon komoly kiigazító csomagot láttak érkezni sokan, ami, ha bekövetkezne, valóban tovább rontaná a gazdasági növekedési kilátásokat. A túlzottdeficit-eljárás várható megindítása sokakban ezt a forgatókönyvet erősíthette meg.

Eközben azonban egyre sokasodnak a kilábalás jelei. Ennek jelenleg a legfontosabb forrása a háztartások fogyasztási kereslete, amely egyre erősebbnek tűnik. A kiskereskedelmi forgalom tavaly ősz óta emelkedő trendben van, vannak ugyan komolyabb cikcakkok, de mégis felfelé mutató irányt láthatunk. A háztartások keresletének növekedését elsősorban a vártnál gyorsabb, nagymértékű reálbér-emelkedés teszi lehetővé. Ennek mértéke az idei év első hónapjaiban meghaladta a 10 százalékot éves alapon, ami a vártnál alacsonyabb infláció és magasabb bruttó béremelkedés következménye. A háztartások óvatossági megfontolásai miatt a béremelkedés egy ideig nem fordult át fogyasztásba, azonban a kiskereskedelmi adatok arra utalnak, hogy ebben a folyamatban éppen ezekben a hónapokban látjuk a fordulatot. Ezt megerősíti az is, hogy a legfrissebb, májusi államháztartási statisztikákban is azt látjuk, hogy a bérekhez kapcsolódó adók mellett a fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében is megindult végre az érdemi emelkedés. Ez egyébként azt is jelenti, hogy a költségvetés idei állapota az év elején hallható igencsak pesszimista jóslatokhoz képest sokkal jobb lehet majd, tehát nagyon komoly fiskális kiigazításra sem kell számítani. Az építőiparban is érdekes folyamatokat láthatunk, mivel az elmúlt néhány hónapban látott egy-két kiugrás azt okozhatja, hogy még egy igen visszafogott pálya mellett is több százalékkal nőhet a tavalyi évhez képest ennek a szektornak a teljesítménye. 

Ennek egyik oka vélhetően az, hogy ez a szegmens alapvetően a belső keresleti igényeket látja el. Másfelől segít az is, hogy a 2022–23-as években a magas élelmiszerárak miatt megerősödő import után a hazai élelmiszeripar ismét magára találni látszik.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy az ipari export fellendülése a korábban vártnál később jöhet el. Erre a már említett német beszerzésimenedzser-adatok utalnak. Ugyanakkor az a véleményünk, hogy ez a fellendülés nem marad el, csak az idei év későbbi részében indulhat meg, és 2025-re válhat igazán teljessé. Az ipari exportban egyre nagyobb súlyt képviselő akkumulátorgyártásban is inkább arról lehet szó, hogy a néhány évvel ezelőtti várakozásokhoz képest a kereslet kevésbé futott fel, azonban a közúti közlekedés jelentős részének elektrifikálása továbbra is erősen valószínűsíthető a következő évtizedekben, ezen a téren pedig még mindig komoly az elmaradás. Azaz minden valószínűség szerint továbbra is igaz marad, hogy a durván másfél milliárd személygépjárműből, amely ma a világ útjain közlekedik, a következő tíz-húsz évben több száz millió autót fognak elektromos hajtásúra cserélni, vagyis hosszabb távon lesz kereslet az épülő hazai gyárak termékeire.

Az ipari termelés a 2024-es gyengébb bázison szép növekedést érhet el jövőre. A beruházások is megindulhatnak a most még jellemző kivárás után, amit jelentős mértékben segíthetnek a működőtőke-beáramlás által finanszírozott autóipari, akkumulátorgyártáshoz kötődő projektek. Eközben a háztartások is fokozhatják a költekezésüket, mivel időben egyre messzebb fognak kerülni a 2022–23-as évek nehézségei. Emellett pedig a költségvetés helyzete is javulni fog, következésképpen a fiskális impulzus (az a hatás, amelyet a költségvetés pozíciójának változása jelent a gazdasági növekedésre) sem fogja vélhetően vissza a gazdasági növekedést a következő évben. Persze mindig vannak olyan potenciális veszélyforrások, amelyek egy ilyen forgatókönyvet meghiúsíthatnak: a koronavírus-válságot sem lehetett előre megjósolni, és az orosz–ukrán háború kirobbanása sem számított alapforgatókönyvnek egészen a harcok megkezdéséig. Ilyenek hiányában az idei évben meginduló, érezhető gazdasági növekedés jövőre igazán erőteljessé válhat, amit a jelenlegi várakozások véleményem szerint még nem igazán tükröznek vissza.