A magyar gázbiztonságra is kihathat az orosz–ukrán gázárvita

A gázárkedvezményt Vlagyimir Putyin orosz elnök még Viktor Janukovics volt ukrán elnöknek ajánlotta fel annak fejében, hogy Kijev ne írja alá a társulási megállapodást az Európai Unióval. Miután Janukovicsot az ukrán parlament megfosztotta államfői hivatalától, valamint Oroszország annektálta a Krím félszigetet, Moszkva bejelentette, hogy megszűnteti a kedvezményt, amelyet a félszigeten lévő szevasztopoli, orosz Fekete-tengeri támaszpont bérléséért nyújtott. A tarifát ez alapján április elején ezer köbméterenként 385,5 dollárra emelte. Két napra rá a Gazprom közölte: újabb 100 dollárral megemeli az Ukrajnának szállított orosz földgáz árát.

 Ahivatalos orosz magyarázat szerint azért, mert megszűnik az eddig érvényben lévő vámmentesség, amelyről 2010-ben állapodott meg Kijev és Moszkva. Ukrajnát, amely még nem fizette ki Oroszországnak a márciusi gázszállítmányokat, tartozása így több mint 550 millió dollár, még pénteken sorolta át az egész Európában legrosszabb, „Caa3” adósosztályba a Moody''s. A hitelminősító most Kijev és Harkiv osztályzatát is erre a szintre rontotta.

Az ukrán–orosz gázvita kimenetele Magyarország szempontjából sem mindegy, mivel a hazánk számára szükséges gázmennyiség mintegy felét északkeleti szomszédunktól szerezzük be – nyilatkozta lapunknak a Kaderják Péter. A Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője jelezte, hogy a tározók oly módon biztosítanak szezonális rugalmasságot a gázellátásban, hogy a télen kivett mennyiséget ilyenkor, áprilistól a nyár végéig kell pótolni a téli felkészülés jegyében. Ha a gáztározók feltöltése késik, az most, hogy vége a fűtési szezonnak, közvetlenül nem befolyásolja a fogyasztást. Egy több hónapos csúszás azonban már akár komoly problémákat is okozhat.

A gázellátás biztonsága szempontjából segítség, ha a szlovák–magyar vezetéket sikerül a próbaüzemen túljuttatni – tette hozzá Kaderják Péter.