Ennyire jól jártunk az EU-csatlakozással

Az osztrák Erste Bank számításai szerint a Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta térségben a hazai össztermék (GDP) évente átlagosan 2,5 százalékkal növekedett volna az utóbbi évtizedben, ha a négy állam nem csatlakozott volna az EU-hoz, a tagság megszerzése révén viszont 3,4 százalékra emelkedett a növekedési ütem. A gyorsabb növekedés pedig felerészben az összesen 131 milliárd eurót kitevő uniós támogatásnak tulajdonítható - mondta Juraj Kotian, a bank vezető elemzője a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) hétfői összeállítása szerint.

A régió őszesített GDP-je a csatlakozás óta nagyjából megduplázódott, így a négy ország részaránya az EU gazdasági teljesítményében 3,7 százalékról 5,4 százalékra emelkedett, és a visegrádi négyek együtt már többet exportálnak, mint Nagy-Britannia vagy Olaszország - tette hozzá az elemző.

Kiemelte, hogy a térség lakosságának vásárlóereje az uniós tagság első tíz évében a nyugat-európai színvonal 49 százalékáról 65 százalékra emelkedett. A felzárkózás dinamikája gyengült az utóbbi években, de ez természetes folyamat, és csekély növekedés csak Magyarországon volt tapasztalható, ahol a vásárlóerő a nyugat-európai szintnek csupán 62 százalékát érte el, ellenben Szlovákiában és Lengyelországban a lakosság jövedelme euróban számolva egyetlen évtized alatt megduplázódott.

A kilátásokat rontja a csökkenő népesség, ezért a régió országainak fel kell készülniük arra, hogy középtávon külföldről kell pótolni a képzett munkaerőt - véli az Erste Bank szakértője.

A legnagyobb német bank, a Deutsche Bank elemzői szerint a 2004-ben csatlakozott országok közül leginkább a három balti államban, Lengyelországban és Szlovákiában folytatódhat a felzárkózás a nyugat-európai életszínvonalhoz, és a régióban az autógyártás mellett az elektronikai cikkek és a távközlési berendezések gyártása léphet elő a legfontosabb ágazatok közé - írta a FAZ.

Az autógyártás a térség meghatározó ágazatává fejlődött, az EU-ban csak Németországban készül több autó annál, amennyit a kelet-közép-európai térségben gyártanak - emelik ki az évfordulón mérleget készítő elemzők, rámutatva, hogy nem igazolódtak be a nyugati félelmek az olcsó munkaerő versenyétől. Az IZA német munkaügyi kutatóintézet vizsgálata szerint nem szorítottak ki németeket a munkaerőpiacról a régióból érkező bevándorlók, és munkahelyeket sem telepítettek át nagy számban Németországból az új tagállamokba. Hasonló megállapításra jutott a berlini DIW gazdaságkutató intézet is, amely megállapította, hogy elmaradt a nagy bevándorlási hullám, amelytől sokan tartottak, a 2004-ben csatlakozott uniós tagállamokból 400 ezren költöztek Németországba, ami a teljes lakosság mindössze 0,9 százaléka - olvasható a FAZ összeállításában.