Budapest a legöregebb
A KSH egyik legfrissebb kiadványából az is kiderül, hogy Magyarországon mind a fiatalok (14,5 százalék), mind pedig az idősek (16,9 százalék) aránya alacsonyabb az EU-tagállamok átlagánál. Az öregedési index, a legkedvezőbb korösszetételű Írországnál hazánkban 7,1 százalékponttal kisebb a gyerekkorúak, viszont 5 százalékponttal nagyobb az időskorúak aránya.
Mindezek alapján érhető, hogy a társadalmi juttatások legnagyobb részét – az európai országokhoz hasonlóan egyébként -, az idősekkel kapcsolatos kiadások teszik ki. 2012-ben a nyugdíjakra és egyéb ellátásokra majdnem 3350 milliárd forintot fordítottunk. Ez az összeg éves átlagban 2 millió 890 ezer ember ellátását fedezte. A pénz legnagyobb része, 70 százaléka öregségi nyugdíjra ment el, 2013 januárjában 2 millió 128 ezren kapták ezt az ellátást. Országos átlagban ez 2,1 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor Budapesten, Fejérben, Zalában és Veszprém megyében több mint 4 százalékosat.
A nők számára újonnan bevezetett, 40 év szolgálati idő után igénybe vett nyugellátásban részesülők aránya szintén Fejér, Zala és Veszprém megyében volt a legmagasabb, országosan ez a járandóság tette ki az öregségi nyugdíjak 4,5 százalékát.
Az öregségi nyugdíj átlagos havi összege a januári emelés után 112781 forint volt 2013-ban, átlagosan 7,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nők ennél kevesebbet (106451 forintot), a férfiak többet (122828 forintot) kaptak.
Az átlagos öregségi nyugdíj országosan a nettó átlagkereset 77 százalékának felelt meg 2013 januárjában, de ezen belül viszonylag nagy volt a szórás: az öregségi nyugdíjak nettó keresethez viszonyított aránya Budapesten volt a legalacsonyabb (74 százalék), míg Nógrád megyében igen magas (94 százalék).
A fővárosban ugyanakkor a havi nettó átlagkereset 34 ezer forinttal, az átlagos öregségi nyugdíj csaknem 21 ezer forinttal magasabb volt az országos átlagnál. Az országos átlag feletti járandóságban részesültek még a nyugdíjasok Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyében. Békésben, Bács-Kiskunban és Szabolcs-Szatmár-Beregben – ahol a keresetek is alacsonyabbak – viszont fejenként átlagosan alig több, mint százezer forintra számíthattak az idősek.
A nyugdíjra nem jogosult idősek számára az időskorúak járadéka az az ellátási forma, amelyet igénybe vehetnek. 2012-ben havonta átlagosan valamivel több mint hatezer rászorultnak folyósították a járadékot; több mint 60 százalékuk olyan családban élt, ahol az egy főre jutó jövedelme a nyugdíjminimum felét sem érte el. A legtöbb rászoruló olyan, Bács-Kiskun megyei, főként kistelepülésen élő nő, aki ideje nagy részében otthon és a családi gazdaságban dolgozott, így nem tudta megszerezni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges időt. A támogatás összegének átlagos havi összege 26700 forint volt, a teljes 2012-es kifizetés 1,9 milliárd forintot tett ki.
Szociális ellátások a nyugdíjon túl
Az önkormányzatok által nyújtott szociális étkeztetést és házi segítségnyújtást zömében az idősek veszik igénybe: 2012 végén a szociális étkeztetést igénybe vevők 69, a házi segítségnyújtásban részesülők 82 százaléka volt 65 évesnél idősebb. Ezeket az ellátási formákat a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Beregben és Békésben igényelték, míg legkevésbé a fővárosiaknak volt rá szükségük. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtó rendszer, amely vészhelyzetben jelent gyors segítséget, 24.700 idős ember otthonában volt elérhető 2012 végén, főként Szabolcsban és Baranyában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.