EU-pénzek: a nagy kihívás

Január 30-ig az illetékes minisztériumoknak ki kell dolgozniuk az uniós források felhasználásának irányait tartalmazó operatív programok (OP) idei kifizetési tervét – derül ki a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Eszerint a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági tárcának, az emberi erőforrások minisztériumának, illetve a Miniszterelnökségnek havi bontásban kell meghatározniuk a felügyeletük alá tartozó OP-k kifizetési terveit annak érdekében, hogy a 2007–2013-as ciklusban rendelkezésre álló uniós forrásokat teljes mértékben fel tudja használni az ország.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti brüsszeli tárgyalásán nagy kihívásnak nevezte, hogy a hazai pályázati intézményrendszernek idén mintegy 2100 milliárd forint uniós forrást kell kifizetnie, különben az előző hétéves fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló EU-támogatásokat nem tudja teljes mértékben lehívni az ország. Ez év végéig van lehetőség ugyanis arra, hogy a 2007–2013-as időszak uniós támogatásaiból finanszírozott projekteket befejezzék, és megtörténjen a költségelszámolás, a kifizetési számlák benyújtása.

A fejlesztéspolitikai intézményrendszer 2013 végi, 2014 eleji átalakításával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megszüntetésével a fejlesztéspolitikai döntések, valamint azok végrehajtása egy kézbe, az adott területért felelős szaktárcákhoz került. Így nem meglepő, hogy a mostani kormányhatározat konkrét kifizetési tervet kér az egyes minisztériumoktól, hiszen már a tárcák felelősek a stratégiai, valamint a konkrét végrehajtási, pénzkiosztási döntések meghozataláért. Miután a tárcák saját hatáskörükön belül tudják kezelni az uniós forrásokat, így a kormány döntése értelmében vállalniuk kell az esetleges forrásvesztés következményeit is. Eszerint, ha egy minisztériumra bízott OP tekintetében az ország forrást veszít, akkor ugyanekkora értékkel csökken majd az adott szaktárca hazai költségvetése. Tavaly az uniós kifizetésekre vonatkozó éves előirányzat 92 százalékát teljesítették a szaktárcák átlagosan.

A 2007–2013-as ciklusban a 15 százalékos hazai társfinanszírozást is beleértve mintegy 8200 milliárd forint uniós forrás áll az ország rendelkezésére. A tavalyi rekordkifizetésnek számító 1863 milliárd forint kiutalásával 2014 végéig 6880 milliárd forint jutott el a kedvezményezettekhez. Ez azt jelenti, hogy a 8200 milliárdos keret lehívásához elviekben elég lenne mintegy 1300 milliárd forint idei kifizetése.

A kormány azért határozott mégis idénre 2100 milliárdos kifizetési célt, mert az eredeti fejlesztési keretet mintegy 10 százalékos mértékben túlvállalta (vagyis ekkora értékkel magasabb összegű támogatásra szerződött le a hazai pályázati intézményrendszer a nyertes pályázókkal). Erre amiatt volt szükség, hogy a meg nem valósuló, valamint a Brüsszel által szabálytalannak ítélt projektek, és így elvesző uniós források ellenére is az ország fel tudja használni a számára rendelkezése álló uniós támogatások 100 százalékát.

A fejlesztési ciklusok utolsó elszámolási évében jellemzően sokkal több projektet fejeznek be az előző évekhez képest, vagyis felgyorsulnak a lehívások, így a tavalyi rekordkifizetés után akár idén is csúcsot dönthet az uniós támogatások kiutalása. Ez azt jelenti, hogy nem elképzelhetetlen a kormány által célul kitűzött 100 százalékos forráslehívás elérése.

Jelenleg az aszfaltügyről szóló vitában merül fel annak a veszélye, hogy az ország egy jelentősebb összegű forrástól elesik. Brüsszel ugyanis 90, vagy akár 150 milliárdos összeget minősítene az EU büdzséjéből nem elszámolható költségnek az útépítési projektek esetében. Az Európai Bizottság szerint ugyanis versenykorlátozó volt az a gyakorlat, amely a közbeszerzési kiírásokban előírta azt, hogy a pályázóknak bizonyos távolságon belül aszfaltkeverő teleppel kell rendelkezniük. Az ügyben várhatóan március után tartják a kormány és Brüsszel közötti egyeztetést, Lázár János a múlt héten azt jelezte, szeretné, ha még ebben az évben megoldás születne a kérdésben. A szankcióval érintett uniós forrás mindamellett nem feltétlenül veszne el Magyarország számára, azt más tartaléklistán lévő projektek esetében fel lehetne használni. Ezzel viszont az a gond, hogy az előző hétéves ciklus 2015 végi pénzügyi zárásáig már csak igen kevés idő van arra, hogy ezeket a forrásokat új projektre lekössék, illetve felhasználják.

Az uniós átlag közelében

A magyar költségvetés a nyertes pályázóknak a benyújtott számlák ellenében előre megfinanszírozza az uniós támogatásokat, amelyeket Brüsszel utólag térít meg a Magyar Államkincstárnak. A hazai pályázati intézményrendszer általában negyedévente küldi ki az összegyűlt számlákat az Európai Bizottságnak, amelynek 60 napja van a kifizetésre. A BruxInfo értesülése szerint január közepéig a 2007-2013-as időszakban Magyarország rendelkezésére álló kohéziós források 76,3 százalékát fizette ki Brüsszel Magyarország számára, ami alig marad el a 76,7 százalékos uniós átlagtól. Miután a lap szerint 2014 végén sok kifizetési kérelmet nyújtott be a hazai intézményrendszer Brüsszelnek, így előfordulhat, hogy ezen számlák kifizetése után már az EU-átlag fölé kerül az ország.