Kínától tart Japán, növeli katonai kiadásait

Az Abe Sindzo vezette kabinet az áprilistól kezdődő költségvetési évben 2,8 százalékkal, csaknem ötezer milliárd jenre (42,7 milliárd dollárra) növeli az elfogadott tervezet szerint a katonai kiadásokat. A többlet hátterében jórészt a Kínával fennálló konfliktus áll, Nakatani Gen védelmi miniszter pedig azzal indokolta a megnövekedett kiadásokat, hogy ekkora összegre van szükség a japán polgárok életének és javainak megvédéséhez. Tény, hogy Kína tavaly márciusban a védelmi kiadások 12 százalékos növeléséről döntött, 130 milliárd dollárra duzzasztva a katonai büdzsét. Kérdés, hogy a tokiói vezetés lépése milyen reakciót vált ki Pekingben.

A japán kormány lépése komoly irányváltást jelez, mivel Japán az elmúlt évtizedben folyamatos csökkentette védelmi költségvetését. Politikai váltásról is szó van, hiszen Abe tavaly vitte végig a japán parlamenten azt a vitatott alkotmánymódosítást, amely a II. világháború utáni pacifista berendezkedés után újra lehetővé teszi a hadiipar bővítését.
A növelés része lehet ugyanakkor Abe gazdaságélénkítő programjának is. Az Abenomicsra rá is fér az új lendület, mivel az utóbbi időben látványosan elakadt a növekedés: a második negyedévben éves alapon 7,3, a harmadikban pedig – a várt növekedés helyett – 1,6 százalékkal esett vissza a gazdaság.

Az látszik, hogy a kormány az élénkítésre helyezi a hangsúlyt: a teljes büdzsé is 0,5 százalékkal nő ebben az évben. Igaz, ez leginkább a védelmi büdzsé bővülésében látszik. A plusz többi részét az öregedő társadalom miatt egyre nagyobb terhet jelentő, jelenleg a büdzsé csaknem harmadát kitevő nyugdíjkiadások 3,3 százalékos növelése, illetve a GDP 240 százalékával megegyező mértékű államadósság egyre nagyobb kamatterheinek 0,8 százalékkal magasabb finanszírozási igénye teszi ki. Jelentősen (6,8 százalékkal) csökkennek ugyanakkor az energiára szánt költségek. Ezt az energiahordozók árának visszaesése mellett az atomerőművek fokozatos újranyitása teszi lehetővé.

A finanszírozás fedezetének biztosításához azonban szükség lenne a bevételek növekedésére is, annál is inkább, mivel a kormány elhalasztotta a fogyasztási adó emelését. Az adónemtől korábban a deflációból való kitörést és az állami bevételek növelését remélték, a taktika azonban visszaütött – a fogyasztás váratlan visszaesését látva Abe is visszakozott, így a korábban tervezett emelést 2017-re halasztották el.

A helyzet azonban nem ennyire rossz: elemzők szerint az exportot segítő gyenge jennek köszönhetően 9 százalékkal nőhet az adóbevétel: az 54,5 ezer milliárd jenes várakozás az elmúlt 24 évben a legmagasabb.