Nem talált ki új adósságképletet a kabinet, a rossznak bizonyult szabályt egyszerűen csak megkerülné a jövő évi költségvetéshez készített, a büdzsé végrehajtását megalapozó törvénymódosításokat tartalmazó javaslatban. A 18 jogszabály megváltoztatását tartalmazó csomag részeként a stabilitási törvénybe illesztenének egy újabb passzust, amely azt mondja ki: ha az infláció vagy a növekedés 3 százalék alatt van, akkor elegendő csupán 0,1 százalékponttal mérsékelni az adósságot.
Ezzel jelentős mértékben puhítják fel a korábbi, elvben a 2016-os büdzsében már alkalmazandó szabályt, amely szerint a növekedés és az infláció különbségének a felével kell legalább mérsékelni az adósságot. Az előírást eleve bírálták a szakértők, mondván: alacsony infláció esetén akkor is jelentős megszorítást ír elő, ha éppen be kellene gyújtani a költségvetési rakétákat. Az idén például a szabályt alkalmazva 1 százalék feletti többletet kellene elérni, és jövőre sem lehetne a GDP 0,25 százalékánál nagyobb a hiány. A kiegészítéssel sem lett a helyzet sokkal jobb, csak a mostani körülményekre igazították a képletet.
Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az új szabály nehezen illeszthető be az eddigi szabályozásba, ráadásul alkotmányossági problémákat is felvethet, hiszen nem engedi az adósságráta emelkedését recesszió idején. Ha csökken a gazdasági növekedés, akkor egyre szigorúbb költségvetést kell készíteni, mivel folyamatosan csökkenteni kell az adósságrátát – emelte ki. Ha például 0,5 százalékos a GDP-növekedés és az infláció is, akkor csak 0,7 százalék lehet a deficit. „Ahogy gyorsul a GDP-növekedés, úgy válhat egyre lazábbá a költségvetés, ez pedig ellentmond az anticiklikus politikának” – fejtette ki.
Ha például gyors, 3,5 százalékos a növekedés és 2 százalékos az infláció, akkor 4 százalék lehetne a deficit, és ahogy nő az infláció, úgy válhat lazábbá a költségvetés. Három százaléknál jön a törés – mert akkor életbe lépne a régi képlet –, ami viszont megint szigorít. Itt újra megjelenik az előző képlet minden problémája – figyelmeztetett Balatoni. Ráadásul ha csökken a GDP – például egy 3 százalékos visszaesés és 1 százalékos infláció mellett –, akkor többletet kell képezni a költségvetésben. Ez szerinte ellentmond a közgazdasági racionalitásnak és az alkotmánynak is.
A kabinet ráadásul még tovább puhítja a szabályt: azt is előírnák, hogy ha az unió megbünteti Magyarországot (vagy más miatt nem fizet), és emiatt nő a hiány, akkor azt nem kell beleszámítani az adósság teljesítésébe.
Nagyobb alkotmányossági problémája a kabinetnek a társasági adó csökkentésével lehet. Mint megírtuk: kétharmados szabály írja elő, hogy Magyarországon a társasági adó egykulcsos. A szabály 2015-től lépett volna hatályba, ám ezt tavaly egy évvel, 2016-ra tolták el (simán kétharmados többséggel – bár ennek szükségességét senki sem vizsgálta). Most a kormány újabb határidő-módosítást javasol – 2020-ig –, arra hivatkozva, hogy a költségvetés helyzetére figyelemmel el kell halasztani a hatályba lépést, de azt is hangsúlyozzák: a kedvezmények miatt egyébként se fizetnek túl sokat a cégek. A kérdés az, hogy a kétharmados szabály hatályba lépését lehet-e feles többséggel módosítani, vagy sikerül-e ehhez megszerezni a szükséges szavazatarányt.
Hatósági áras reklámdíj
Megtiltaná a kormányzat a médiumoknak (a reklámokat közzétevőknek), hogy bónuszokat fizessenek vissza a reklámközvetítőknek a hozzájuk érkező hirdetések után – cserébe viszont hatósági áras közvetítési díjat állapítana meg. A reklámozóknak – ha igénybe veszik a közvetítők szolgáltatását – 15 százalékos díjat kellene fizetniük, ami annyit is jelent, hogy számukra ennyivel lesz olcsóbb a hirdetés, ha közvetlenül a médiumokat keresik majd fel. A módosításokból kiderül, hogy az új egységes dohányelosztó augusztus helyett csak októbertől jön, és olyan előírás is van, amely szerint a jövőben nem kell majd közzétenni a kormányszervek szervezeti és működési szabályzatát. Kedvezőbbé válik viszont a büntetésmegúszó stabilitási számla szabálya: már az első egy év után 10 százalékra csökken a befektetés feltörése esetén az adó mértéke, ám azt mindenképp meg kell fizetni (korábban 5 év után nulla büntetés volt, de addig 16 százalék feletti részt kellett befizetni).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.