Görögország euróövezeti tagsága forog kockán
A görög pénzügyminisztérium intézkedése nyomán 60 euróban limitálták azt az összeget, amelyet helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehetnek a pénzjegykiadó automatákból. Megtiltottak egyben minden pénzátutalást külföldre. A különböző termékekért és szolgáltatásokért a Görögországban kibocsátott kártyákkal lehet fizetni, de csak az ország területén.
Turistáknál nincs korlátozás
A külföldön kibocsátott hitel- és bankkártyákkal korlátozás nélkül lehet majd pénzt felvenni az automatákból. Ennek elsődleges haszonélvezői a Görögországba látogató turisták, valamint a vendéglátás. Vasárnap sok aggódó külföldi turista ugyanis a görögökkel együtt állt sorba a pénzkiadó automatákhoz, attól tartva, hogy a korlátozások rájuk is vonatkoznak majd.
A korlátozás elvben a július 5-ére tervezett népszavazásig marad fenn. Ennek a népszavazásnak a bejelntése okozta a pánikot. Alekszisz Ciprasz, görögország miniszterelnöke szombaton, helyi idő szerint hajnali egykor jelentette be: július 5-én népszavazást rendeznek a mentőhitelprogrammal kapcsolatos hitelezői javaslatokról. A politikus egy nappal később – a javaslat parlamenti szavazása előtti beszédében – azt is világossá tette: a görögöket az elutasításra buzdítaná. A javaslatot végül nagy többséggel fogadta el az athéni törvényhozás – a lépést pedig az érintett választóktól a hitelezőkig mindenki úgy értékelte, Ciprasz a demokratikus és az európai eszméket emlegetve gyakorlatilag kivezette országát az euróövezetből.
Nem ez volt az első éles kirohanása Ciprasznak a hitelezők ellen, ám a jelek szerint a referendum tervénél telt be a pohár. Így rövid úton és elég furcsa véget ért az euróövezeti pénzügyminiszterek szombatra összehívott rendkívüli ülése is, amely elvileg a legutolsó hitelezői javaslatról tárgyalt volna, így viszont a görög fél kizárásával fogadtak el drámai hangú zárónyilatkozatot. Ebben a 18 pénzügyminiszter emlékeztetett: a valutaunió jóval szilárdabb és hitelesebb intézmény, mint volt a görög válság kitörése idején, és a legfontosabb ennek a hitelességnek a megőrzése.
A tőzsdék zuhannak
A görög hírekre való reagálásként csökkenéssel nyitottak hétfőn az európai tőzsdék. A frankfurti DAX-index 4,51 százalékos, a londoni FTSE-100 index 2,35 százalékos, a párizsi CAC-40 index pedig 4,52 százalékos mínuszban indította a kereskedést. Az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 4,88 százalékkal csökkent, az FTSEurofirst 300 index viszont minimális mértékben, 2,71 ponttal emelkedett. A görög fejlemények miatt gyengült a forint is: hétfő reggel az eurót 314,57 forinton jegyezték, amely a péntek délután hat órakor jegyzett árfolyamához képest 3 forinttal drágult.
Újrakezdődik?
Michel Sapin francia pénzügyminiszter szerint bármikor újrakezdődhetnek a tárgyalások. A politikus figyelmeztetett, hogy Görögország euróövezeti tagsága forog kockán, és a dél-európai ország szenvedi meg leginkább, ha ki kell lépnie az eurózónából.
Sapin szavait Hollande francia államfő is megerősítette. Mint mondta, Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve ha megvan rá a közös szándék.
Pierre Moscovici , az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja szintén úgy véli, hogy még maradt mozgástér a tárgyalásokra. Közölte, hogy Jean-Claude Juncker , az Európai Bizottság elnöke délben új javaslatokkal áll elő. Ezt azonban a bizottság cáfolta.
Ciprasz is bízik a folytatásban, legalábbis ez derül ki abból a levélből, amelyben a görög miniszterelnök azt kéri az eurózóna kormányfőitől, hogy kormányaik vizsgálják felül a Görögország kérésével kapcsolatos álláspontjukat.
Hiorgiosz Kondrosz, az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette baloldali párt elnökségének tagja egy interjúban arról beszélt, hogy az úgynevezett grexit az athéni kormány számára nem alternatíva, mint ahogy eddig sem volt az.
Kondrosz, a párt központi bizottságának tagja támogatásáról biztosította Ciprasz miniszterelnök bejelentését a július 5-re tervezett, a reformintézkedésekről, illetve a hitelezők követeléseiről dönteni hivatott referendumról.
"A görög lakosságnak demokratikus joga, hogy maga döntsön saját jövőjéről" - mondta a baloldali politikus, aki szerint a népszavazás eredményétől függetlenül az említett grexit nem jön szóba.
Arról a listáról, hogy mit utasítottak el a görögök, itt írtunk.
Juncker: nem lesz új javaslat
Görögország nem kap új javaslatot – szögezte le mai sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A nemzetközi hitelezők továbbra is azt a tízpontos intézkedéscsomagot akarják elfogadtatni Athénnal, amelyről pénteken szakértői szinten tárgyaltak (a szombati Eurogroup-ülésre már nem tudták bevinni, mert a görögök kiszálltak az egyeztetésből).
A hatalmas görög és uniós zászló előtt beszélő Juncker lényegében csak a görög felet hibáztatta azért, hogy idáig jutottak a dolgok, hosszan részletezve, mekkora tárgyalássorozaton vannak túl. Arra is célzott, hogy a görög kormány nem mindenről tájékoztatta megfelelően a lakosságot, például szerinte a hitelezői javaslatban nem kértek nyugdíjcsökkentést
A szóban forgó reformcsomagban szerepelt egyebek közt az áfarendszer reformja (23 százalékos alapkulccsal), a nyugdíjrendszer olyan átalakítása, amelyben felemelik a korhatárt és büntetik a korai nyugdíjba menetelt, az egészségügyi hozzájárulás emelése, a luxusadó kiterjesztése, a védelmi kiadások csökkentése is.
Juncker szerint már nincs más lehetőség, mint a népszavazás: többször és nyomatékosan arra kérte a görög népet, szavazzanak igennel - vagyis a csomag elfogadása mellett -, és így adjanak erős pozitív jelzést arra, hogy benn akarnak maradni az eurózónában és az EU-ban. A görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz péntek éjjel, a július 5-i népszavazás meghirdetésekor arra szólította fel a görögöket, hogy szavazzanak nemmel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.