Lázár: az is elképzelhető, hogy nem csak a szerb határon lesz kerítés

Cikkünk folyamatosan frissül.

Tegnap a kormányülés szünetében tartottak már egy gyors sajtótájékoztatót - ezen jelentették be a magyar-szerb határ lezárását -, Lázár János azonban ma számol be az ülés részleteiről.

A kormány mintegy 40 napirendi pontot tárgyalt meg tegnap, és a jövő héten folytatják a munkát. Lázár elsőképp a határzárról beszélt: utasították a nemzetgazdasági minisztert, hogy a költségeket biztosítsák a 175 kilométeres fal megépítésére. Az pedig a belügyminiszter feladata lesz, hogy készítsék elő a fal megépítését.

A magyar kormány tiszteletben tart minden véleményt, de a legfontosabb feladata a magyarok biztonságának biztosítása - mondta a miniszter. Szerinte az Európai Bizottság nem nyújt érdemi segítséget Magyarország számára, és nem is tervez ilyet. "Nem szívesen építjük fel ezt a kerítést a magyar-szerb határra" - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy más határon épülhet-e határzár, Lázár azt válaszolta: minden előfordulhat. Arra a felvetésre pedig, hogy a kerítés megkerülhető, elvágható, vagy alagút ásható alatta, azt mondta a miniszter: ahol van biztonsági határzár, ott tizedére-hetedére csökken a próbálkozás is, Romániába és Horvátországba pedig vissza lehet toloncolni a menekülteket.

A kormány szerint egy teljesen vállalhatatlan döntést hozott a Kúria, amikor úgy döntött, hogy Magyar László ügyében megszünteti a tényleges életfogytiglani ítéletet, és 40 év után kötelezően szabadlábra kell engedni - váltott új témára a miniszter. (Igaz, nem pontosan fogalmazott: 40 év után, a férfi 76 éves korában csak meg kell vizsgálni, hogy szabadlábra engedhetik-e, szó sincs arról, hogy kötelező volna kiengedni őt a börtönből.) A kormány azt kezdeményezi, hogy vizsgálják meg, hogyan lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni.

A kormány lépne az Altus-ügyben is - közölte Lázár János. A miniszter szerint Gyurcsány Ferenc megtévesztette az EU-t, amikor azt állította, hogy képes lenne a cége a magyar pályázatok felhasználását pártfüggetlenül elemezni (az pedig más kérdés, hogy valójában az Altus magyar pályázatokat nem vizsgál). Az Európai Bizottságtól azt kérte a kormány, hogy tegyen nyilvánossá minden dokumentumot az ügyben.

A kormány döntött arról is, hogy 52,3 milliárd forintot vállal át adósságként a Fővárosi Önkormányzattól. Ez egy olyan lejáró adósság, amely a BKV finanszírozását szolgálta, és idén nyáron jár le. A kormány ezen kívül 60 milliárd forintnyi kezességet vállal a 3-as metró felújítására. 2016-ban 40, 2017-ben 37, 2018-ban pedig 33 milliárd forintot kap a BKV az államtól - döntöttek.

Arról is döntöttek, hogy a Dagály uszodát az államnak adják át.

Paks I kikerülhet az MVM köréből, Paks II-n van egy önálló gazdasági társaság, a létrejövő két új blokk üzemeltetését pedig azok a munkavállalók végzik, akik a most működő blokkokban dolgoznak - mondta Lázár. A miniszter szerint ez azt jelenti, hogy több ezer atomerőművi dolgozónak tudnak munkát biztosítani évtizedekre.

A jövő héten átnézik a legnagyobb magyar földbirtokosok támogatási helyzetét - döntött a kormány. Simicska Lajos, Leisztinger Tamás és Csányi Sándor van a legtöbb támogatást kapók közt, egyikük sem kap majd annyi pénzt, mint eddig, "négyezer milliárdos csata előtt állunk" - fogalmazott Lázár.