Vérfürdő a kötvénypiacokon

Nincs ok az aggodalomra a kötvénypiaci eladási hullám miatt – mondta Jens Weidmann, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának német tagja, aki a befektetőket próbálta nyugtatni az európai állampapírpiacokon látott „vérengzés” közepette. Weidmann szerint a kötvénypiaci volatilitás nem kiugróan magas, ugyanakkor az elemzések arról szólnak, hogy az eurózóna megalakulása óta nem nagyon lehetett látni olyan intenzív hozamemelkedést, mint az elmúlt két hónapban.

Az euróövezeti állampapírhozamok süllyedése másfél évig tartott, amit a deflációs környezet kialakulásával kapcsolatos aggodalmak mellett az fűtött, hogy az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítással fog reagálni a válságra. Az EKB márciusban valóban beindította a masszív kötvényvásárlási programját, ám a hozamok április közepén emelkedésnek indultak, miután több országban rekordmély szintet értek el.

Németországban a tízéves államkötvény hozama április közepén megközelítette a nulla százalékot – miközben a legtöbb lejáratnál negatív hozam alakult ki –, majd egy hirtelen fordulat után rakétaként lőtt ki. Azóta 100 bázisponttal emelkedett a német hitelfelvételi költség, és tavaly szeptember óta nem volt ilyen magas a Bundok hozama. „A nulla százalékot közelítő német tízéves hozam idején szinte mindenki a vételi oldalon volt, most rengeteg piaci szereplő állt át a másik oldalra” – mutatott rá Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza. Szerinte a folyamat heves, talán hisztérikusnak is nevezhető túllövést okozott a piacon. Úgy véli, hogy belátható időn belül a piac megtalálhatja az új egyensúlyi szintet, amely a két szélsőség között lehet.

Az EKB minimum 1,1 milliárd eurót költ összesen eszközök vásárlására, hogy eloszlassa a deflációs félelmeket – elérje 2 százalékos inflációs célját – és életet leheljen a gazdaságba. Az eurózónában négy hónapnyi csökkenés után az infláció visszatért a pozitív tartományba, és a növekedési kilátások is kezdenek javulni. Ez pedig nem nevezhető rossz hírnek a gazdaság számára, és így az sem gond, hogy a kötvények hozama ezzel párhuzamosan emelkedik. Utóbbi azt jelezheti, hogy a befektetők kezdenek hinni a kilábalásban és a defláció elkerülésében.

Mohamed El-Erian, az Allianz SE vezető gazdasági tanácsadója a Bloombergnek azt mondta, a piac hirtelen rájött, hogy tévedett. A heves mozgások pedig szerinte azért vannak, mert nincs elegendő likviditás, amikor újra akarják pozícionálni a befektetéseiket. Az EKB észlelte a nagymértékű volatilitást, és ezért dönthetett úgy, hogy a nyári likviditáshiányos periódus előtt felgyorsítja kötvényvásárlási programját, mert félő, hogy nyáron nem tudják tartani a havi 60 milliárd eurós szintet. Weidmann utalt arra, hogy a jelenlegi piaci mozgások azt mutatják, hogy a központi bankok nagy hatással vannak a piaci folyamatokra, ha domináns játékossá válnak.

Az európai kötvényhozamokat azonban nem csak olyan kedvező folyamatok hajtják felfelé, mint a deflációs félelmek eloszlása és a növekedésbe vetett hit visszatérése, hanem aggodalmak is. Görögország és a hitelezők közötti hónapok óta tartó huzavona miatt egyre idegesebbek a befektetők, akik a görög mellett főként periférikus euróövezeti állampapírokat öntenek a piacra. Az EKB azonban nem aggódik. Benoit Coeuré, az EKB igazgatótanácsának tagja a napokban azt mondta, hogy nem akarják ellensúlyozni a rövid távú ingadozásokat. És kétségtelen, nincs is erre okuk, hiszen egyrészt már így is komoly szereplők a piacon, másrészt a hozamok Görögországon kívül historikusan még most is alacsony szinten mozognak.

Meredek hozamgörbe

A magyar tízéves állampapír hozama 4 százalék fölé került ezen a héten, ilyen magas szintre pedig fél éve nem volt példa. Az ötéves kötvény hozama is felfelé ment – összhangban a nemzetközi trendekkel –, azonban a rövid lejáratú papíroké süllyedt. A három, hat és 12 hónapos kincstárjegyek hozama azonban 1,1 százalék alatti, ami történelmi mélységet jelent a legtöbb lejáraton. Ezzel meredekké vált a hozamgörbe, ami azzal függ össze, hogy az MNB folytatja az önfinanszírozási programját, amely a bankokat az állampapírpiacra tereli az MNB-betétek tartása helyett.