Túl a legrosszabbon a görögök?

Emelte az Európai Központi Bank (EKB) a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási keretet (ELA) – jelentette be Mario Draghi, az EKB elnöke. A keret június 26-a óta változatlanul 89 milliárd euró körül volt – az EKB azt követően állította le az emelést, hogy megszakadtak a tárgyalások Athén és a hitelezők között. Görögország így június 29-én tőkekorlátozást és bankzárlatot rendelt el, amelyet azóta sem oldottak fel. Most 900 millió eurót tettek hozzá, ez egy hétre szóló emelés – erősítette meg az EKB kamatdöntését követő frankfurti sajtótájékoztatón Draghi, aki a bankzár feloldásával kapcsolatban annyit tett hozzá: arról Athénban kell döntést hozni. Kérdés persze, a 900 millió mire lesz elég – pláne egyhetes időtávban. A Financial Times úgy értesült, hogy a görög bankokat életben tartó alapon túl az EKB létrehozott egy titkos hitelvonalat is, amely azokat a bolgár és román bankokat segítheti, amelyek nagy görög kitettségüket miatt veszélybe kerülhetnek, amennyiben összeomlik a görög bankrendszer. Ezt egyelőre nem lehet kizárni. A bankok nyitását nem sietik el: egy magas rangú banki vezető a Reutersnek úgy nyilatkozott, hétfőre várható a nyitás.

A banki segítségnyújtással kapcsolatban Mario Draghi tegnap elismerte: „Az ELA sosem volt végtelen, de nem adtunk elég pénzt a görögöknek.” Kiemelte: a legnagyobb havi betétkivonás januárban, a választások idején volt Gögörszágban. Ekkor 13,3 milliárd eurót vettek ki a betétesek a bankokból, az EKB pedig 35,2 milliárdot adott nekik. Júniusban ezzel szemben 8,1 milliárdot vettek ki, ám az ELA ekkor már csak 10,3 milliárddal nőtt. Az EKB-nak a görög bankrendszer felé való kitettsége most 130 milliárd euró. (Ennél kisebb a görögországi bankokban megmaradt betétállomány.)

Az EKB mostani döntése arra refektálhat, hogy hétfőn megállapodtak egy Görögországnak nyújtandó újabb mentőhitelről, a görög parlament pedig csütörtökre virradóra több mint kétharmados többséggel elfogadta az ehhez elvárt törvényjavaslatokat. A rendkívül kemény feltételeket diktáló egyezmény megerősítését követően egymást érték a pozitív döntések. Délelőtt az uniós pénzügyminiszterek jóváhagyták a 7 milliárd eurós sürgősségi mentőhitel nyújtását az ország számára. Az áthidaló kölcsönt illetően a tervek szerint ma délben egyeznek meg, és napokon belül megkaphatja az ország, így hétfőn teljesítheti az EKB felé fennálló 3,5 milliárd eurós tartozását, és még a héten pótolhatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé az elmaradt törlesztéseket. Ez azért fontos, mert ellenkező esetben az euróövezet jegybankja felé is fizetésképtelenné válna Görögország (az IMF és az euróövezeti mentőalap, az ESM szemében hivatalosan már csődben van az ország), így kisodródna az euróövezetből. Draghi szerint ennek nem áll fenn a veszélye: „Minden bizonyíték és dokumentum arra utal, hogy az EKB és az IMF felé is fizetni fog az ország” – fogalmazott.

Nemcsak az áthidaló kölcsönt hagyták jóvá a pénzügyminiszterek: az euróövezeti szakminiszteri tanács tegnap kora délután kiadott közleményében elvi jóváhagyását adta a harmadik mentőhitelhez is. Ezzel megegyező véleményt fogalmazott meg az Európai Bizottság is – derült ki a testület déli sajtótájékoztatóján.

A hároméves program keretében Klaus Reglingnek, az ESM ügyvezetőjének tegnapi közlése szerint legfeljebb 85 milliárd eurót juttathatnak a görögöknek. A tárgyalások megindításához az athéni parlamentnek július 22-ig még jóvá kell hagynia egy törvénycsomagot (ebben például a polgári törvénykönyv módosítása is szerepel), várakozások szerint az egyeztetés augusztus közepére zárulhat le. (Ha a görögök megkapják a hitelt, abból azonnal vissza kell fizetniük az áthidaló kölcsönt.)

Az adósságelengedés kérdése az euróövezeti pénzügyminiszterek között nem került szóba, azt azonban a Nemzetközi Valutaalap után Mario Draghi is elismerte: abban nincs vita, hogy az országnak szüksége van valamiféle adósságástrukturálásra vagy -leírásra. A vita arról folyik, hogy ez a jelenlegi jogi keretek között milyen formában képzelhető el – fogalmazott a jegybankelnök, aki szerint a következő hetek tárgyalásain ez is előkerülhet.
A hangulat javulását jelzik Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter kijelentései is. A politikus, aki egyben az Eurogroup elnöke, a holland parlament előtt arról beszélt: a Görögországgal kötött megállapodás azt tükrözi, hogy nem bíztunk bennük, de a parlamenti jóváhagyás után javult a helyzet. Az egyezség egyik legvitatottabb pontjával, az ötvenmilliárd eurós „privatizációs alappal” kapcsolatban pedig azt jelezte: az ötvenmilliárd euró nem a minimum, hanem a cél, az alap pedig húsz éven keresztül generálhat jövedelmet a görög gazdaság számára.

Az EKB 2014. szeptember 4-én csökkentette 0,15 százalékról 0,05 százalékra az irányadó kamatot, azóta nem változtatott rajta.

A döntést követően Mario Draghi emlékeztetett: a bank monetáris politikája is hozzájárul ahhoz, hogy az euróövezetben élénkül a hitelkihelyezés. Felidézte: az Eurostat tegnap közölt adatai szerint júniusban 0,2 százalékra mérséklődött az infláció az euróövezetben az előző havi 0,3 százalékról. Az olajárak esésének bázishatása még a következő hónapokban is érezteti hatását, így emelkedésre csak az év vége felé számítanak, ám az inflációs várakozások javultak vagy stabilizálódtak június eleje óta.

Az EKB 2014. szeptember 4-én csökkentette 0,15 százalékról 0,05 százalékra az irányadó kamatot, azóta nem változtatott rajta.

A döntést követően Mario Draghi emlékeztetett: a bank monetáris politikája is hozzájárul ahhoz, hogy az euróövezetben élénkül a hitelkihelyezés. Felidézte: az Eurostat tegnap közölt adatai szerint júniusban 0,2 százalékra mérséklődött az infláció az euróövezetben az előző havi 0,3 százalékról. Az olajárak esésének bázishatása még a következő hónapokban is érezteti hatását, így emelkedésre csak az év vége felé számítanak, ám az inflációs várakozások javultak vagy stabilizálódtak június eleje óta. -->