1,2 milliárd dollárral esett az azeri devizatartalék

Az azeri központi bank adatai szerint augusztus végére a devizatartalék 7,315 milliárd dollárra zsugorodott az egy hónappal korábbi 8,501 milliárd dollárról.

Júniusban a devizatartalék még csak 18,7 millió dollárral apadt.

Az azeri jegybank februárban a manatra nehezedő eladási nyomás miatt a dollárhoz képest 33,5 százalékkal, az euróhoz viszonyítva 30 százalékkal leértékelte a nemzeti valutát. Öt nappal korábban a jegybank arról döntött, hogy a továbbiakban nem kizárólag a dollárhoz köti a manatot, hanem egy dollárból és euróból álló valutakosárhoz.

Az olajárak hanyatlása miatt tavaly 3 százalékra lassult az azeri gazdaság növekedése. A kőolajban gazdag kaukázusi köztársaság az idei évi költségvetését 4,4 százalékos növekedésre alapozta, szakértők szerint nem tartható ez a célszám. 

A gazdasági növekedés drámaian lelassult a 2003-2007 közötti, a kőolajárak emelkedésétől fűtött korszakhoz képest, amikor is éves átlagban 21 százalékkal növekedett a hazai össztermék (GDP). 2013-ban már "csak" 5,8 százalékkal gyarapodott az azeri gazdaság.

Kazahsztán, a szintén kőolajban gazdag volt szovjet tagköztársaság, augusztusban lebegtetni kezdte nemzeti valutáját, a tengét, azaz megszűnt a jegybank által előírt sávszél, az árfolyamot a piaci kereslet-kínálat alakítja. Az intézkedésre az exportélénkítés miatt volt szükség, a tenge a döntés után jelentősen veszített árfolyamából.

A kazah gazdaságot is komolyan sújtja, hogy jelentősen csökkent legfontosabb exportterméke, a kőolaj világpiaci ára. Karim Maszimov kazah miniszterelnök augusztusban azt mondta, hogy Kazahsztánnak olyan körülményekre kell felkészülnie, amikor "a kőolaj hordónkénti ára 30-50 dollárt ért majd, és az ország által exportált más nyersanyagok ára is meglehetően nyomott lesz". Pénteken a Brent olajfajta hordónkénti ára 1,33 dollár csökkenéssel 49,25 dolláron zárt.

Kazahsztán tavalyi olajtermelése 80,8 millió tonna volt, 1,2 százalékkal kisebb a 2013. évinél.

Tavaly 4,3 százalékra lassult a kazah GDP-növekedés a 2013. évi 6 százalékos bővülés után, elsősorban a kőolaj és a fémek világpiaci árcsökkenése miatt. A kormány az idei évre a gazdaság még szerényebb, 1,5 százalékos növekedésére számít.