A munkaerőhiány hajtja fel a béreket

Eszerint akkor is 2,3 százalékkal emelkednek a reálkeresetek az idén, ha 0,3 százalékra felkúszik az infláció üteme. A felmérés szerint átrendeződött az ágazatok hierarchiája is: folytatva a többéves trendet, az ipari vállalatok idén is átlag feletti fizetésemelést adtak dolgozóiknak, holott régebben ezek a cégek a legfukarabb vállalatok közé tartoztak. A termelő vállalatok között ráadásul jóval az országos átlag alatti a béreket befagyasztó cégek aránya – hívta fel a figyelmet a tanácsadó cég elemzése.

„Ezek a vállalatok már nem csupán a mérnöki, hanem a fizikai dolgozói és operátori munkakörökben is egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzdenek” – mondta Magyar Szilvia, a Hay Group szenior tanácsadója.
Érezhető ez a trend a kereskedelemben is, az ágazat szintén súlyos szakemberhiánnyal küzd. Az Auchan például 4200 munkavállalót érintő, 10 százalékos, összesen 1,2 milliárd forintba kerülő bérfejlesztésről állapodott meg a minap a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ). E nélkül ugyanis immár képtelenség úrrá lenni a kritikussá vált ágazati munkaerőhiányon – számolt be a Népszabadság.

A képzett szakemberek egy része külföldre távozik, de a magasabb fizetések miatt egyre többen igazolnak át az autóiparba is. Az Auchan lépése nyomán várhatóan a többi kiskereskedelmi lánc is emelésre kényszerül, már amennyiben szeretnék megtartani vagy még inkább erősíteni jelenlegi álláspiaci pozíciójukat.

A bankszektor azonban küzd az állami terhek és a válság hatásaival: a pénzügyi vállalatok csak az átlag alatti fizetésemelést tudtak végrehajtani. Folyamatosan növekszik ugyanakkor a kifizetett bónuszok aránya, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók és a vállalatok egyre nagyobb része képes teljesíteni a kitűzött célokat.

A cég úgy véli: várhatóan tovább nő az alapbéren kívüli juttatások szerepe is. Miközben néhány évvel ezelőtt a teljesítményalapú bónuszok az összes munkavállaló átlagát tekintve a fizetési csomagnak csupán 7 százalékát tették ki, mára ez a szám 9,5 százalékra kúszott fel.
A Hay Group 2016 elejére vonatkozó előrejelzése kevésbé kecsegtető, ami a béremelést illeti. Az elemzők ugyanis 2,3 százalékos inflációt jósolnak, miközben a tervezett béremelés mértéke csak 3 százalék körüli lesz.

A reálbér növekedés tehát folytatódik ugyan, de jelentősen lassul. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke hétfőn azt mondta: szakszervezetük stratégiai célja, hogy akkora mértékű legyen a jövő évi emelés, amely hatással lehet akár az elvándorlásra is. Nincs azonban még időpont a jövő évi bértárgyalások megkezdésére a kormánnyal és a munkáltatókkal. A konfliktusok esélyét pedig növeli, hogy a tárgyalófelek mozgástere szűkült a 2016-os költségvetés korábbi elfogadása miatt.

A bértárgyalások során, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán azt szeretnék elérni, hogy a nettó minimálbér elérje az egyfős egykeresős létminimum értékét. Ez nagyjából 20 ezer forintos növekedést jelentene.