Európa kiszervezné a menekülteket

Az európai határőrizeti kérdéseket, a hot spotok (azaz a regisztrációs központok) létrehozását, illetve a betarthatatlan dublini egyezmény módosítását is megtárgyalják az uniós állam- és kormányfők a tegnap kezdődött csúcson, de a fő téma az lesz, miként vehetik rá Törökországot arra, hogy továbbra is milliószám fogadja be a menekülteket. Ehhez az unió kész anyagi és szervezeti támogatást adni, illetve segítséget nyújtana a török parti őrség megerősítésében is.

Vasárnap a német kancellár, Angela Merkel utazik Törökországba, hogy rávegye a választásokra készülő kormányt az uniós terv támogatására. A legnagyobb befogadó ország kormányfőjét odahaza egyre több támadás éri azért, mert úgymond túl szélesre tárta a kapukat a menekültek előtt, ő azonban beleállt a küzdelembe: tegnap a német parlamentben sürgette, hogy fogadják el azokat a törvénymódosításokat, amelyek révén legalább 3,7 milliárd euró szövetségi forrás érkezhet a menekülteket befogadó tartományokba. Merkel ugyanakkor közölte, Brüsszelben azért fog lobbizni, hogy fair módon osszák el az Európába érkezőket: Németország szolidaritást mutatott az euróválság során – emlékeztetett finoman –, most itt az ideje, hogy a többi uniós ország ezt viszonozza.

Előbb azonban Törökországot kell meggyőzni, amelynek elnöke, Recep Tayyip Erdogan egyrészt több pénzt akar, másrészt elutasítja, hogy az országban még több menekülttábort hozzanak létre. Ankara azt is elvárja, hogy az EU gyorsítsa fel a holtponton lévő csatlakozási tárgyalásokat, de legalábbis minél előbb adja meg a vízummentességet a török állampolgároknak a schengeni térségben.

A törökökkel való megállapodásnak csak akkor van értelme, ha az érdemben csökkenti az Európába érkező menekültek számát – jelentette ki az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk. Az uniós határőrizeti szervezet, a Frontex adatai szerint szeptemberben a rosszabb időjárás ellenére is mintegy 170 ezer „irreguláris migráns” érkezett az EU-ba. Az év első kilenc hónapjában így 710 ezerre nőtt a létszám, ez csaknem a háromszorosa az egy évvel korábbinak, és az év végére meglehet az egymillió.

Gazdasági szakértők szerint nem biztos, hogy ennyire küzdeni kell a beáramlás ellen. Az elöregedő Európában vagy bevándorlókra, vagy a nyugdíjkorhatár emelésére lehet szükség: az eurózónában 1 százalék alatt van a potenciális növekedés a pénzügyi válság óta. A következő öt évben a bevándorlás nettó ötmillió fővel, azaz 1,5 százalékkal növelheti az egész eurózóna lakosságát – idézte a Credit Suisse (CS) elemzését a Reuters –, a velük kapcsolatos állami kiadások 0,2-0,3 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP bővüléséhez már jövőre.

A következő nyolc évben átlag 0,2 százalékpontos pluszt tehet hozzá a most évi átlag 1,3 százalékosra becsült potenciális növekedéshez a migrációs hatás – vélik a CS elemzői. Ez elsősorban a lakáskereslet erősödéséből, illetve a nincstelenül érkezők fogyasztási igényeiből fakadhat, de nagy hatása lehet annak is, ha a fiatal bevándorlók integrálódnak a munkaerőpiacra. Utóbbinak viszont képzettségi akadályai lehetnek – figyelmeztetett az HSBC. Az Európai Bizottság becslése szerint ugyan a következő hét évben 7,5 millió új munkahely keletkezik Európában, ám eközben 23 millió alulképzett munkát keresővel is kell számolni, miközben 32 millió magasabb képzettségű hiányzik majd a piacról.