Kétszázmilliárd forint a sportra - Felcsút az abszolút nyertes

Átláthatatlanul jutottak kétszázmilliárd forintos állami adótámogatáshoz a látványcsapatsportok – állítja a Transparency International Magyarország friss elemzése. Az igazi győztes a foci és Felcsút.

A vállalatok 2011 óta dönthetnek úgy, hogy társasági adójuk egy részét nem az államkincstárba, hanem a sport támogatására fordítják. Az elmúlt években 200 milliárd forintnyi adót költöttek el így. Csakhogy az állam ezt nem állami pénznek tekinti, hanem céges adománynak, így a befizetések sorsával nem kell elszámolni. Ez az oka annak is, hogy nem tudni, melyik cég melyik klubokat támogatja.

A 200 milliárd forintból a legtöbbet, 75 milliárdot a futball kapta. Összesen 1100 csapat kapott pénzt, de a lista első 13 helyezettje kapta a támogatások közel egyharmadát, összesen 21 milliárd forintot. Többek közt a Ferencváros, az Újpest, a Vasas, a Honvéd, a Debrecen, a Diósgyőr és a másodosztályú Szolnok, valamint Zalaegerszeg tartoznak a szerencsések közé.

A lista első helyezettje azonban a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány. A felcsúti szervezetek összesen 9,2 milliárd forintnyi támogatást kaptak a Transparency szerint, ez a futballra szánt pénzek 44 százalékát jelenti. Az eredményesség egyelőre felemás: az utánpótlás-korosztályokban szinte kivétel nélkül a dobogón áll a Puskás Akadémia csapata, az NB I-ben azonban egyetlen ponttal állnak a kiesőhely felett, ráadásul a felnőttcsapatban alig találni saját nevelésű focistákat.

A kormány nem bízta a véletlenre a sajátosan magyar vállalati sportszponzoráció átláthatóságát. A sporttörvény idén életbe léptetett módosításával kimondták, hogy a sportszervezeteknek elegendő „összesített adattartalom szolgáltatásával” tájékoztatást adni a támogatásokról - olvasható a jelentésben. Emiatt végképp lehetetlenné vált kideríteni, hogy melyik cég pontosan melyik sportegyesületnek, milyen összegű támogatást adott.

Az adótámogatásra aspiráló sportkluboknak sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, amit jóvá kell hagynia a sportági szakszövetségnek. Azt viszont már sportszövetség dönti el, melyik csapat kaphat az állami adóbevételt csökkentő céges pénzt és mekkora összegben, csakhogy ez a döntési folyamat teljesen zárt és átláthatatlan. A látvány-csapatsport szövetségek vezetőinek politikai és közéleti kapcsolatai nyilvánvalóak. A kézilabdások élén például Kocsis Máté, a VIII. kerület fideszes polgármestere áll, míg Szolnok szintén kormánypárti polgármestere a kosárlabda-szövetséget elnököli - sorolja az elemzés.

A Transparency International szerint nagy korrupciós kockázatot jelentenek a stadionépítések is. A jelentés megemlííti: a kormány gazdasági holdudvarához tartozó cégek építik a stadionokat. A felcsúti stadiont Mészáros Lőrinc cégei építették, az FTC-stadiont pedig a miniszterelnöki megbízott (nem mellesleg Videoton-tulajdonos) Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt.

A Transparency a politikai kapcsolatokat említi meg a látszólag teljesen értelmetlen stadionberuházásoknál is. A Kisvárda például idén jutott fel az NB II-be (ráadásul úgy, hogy a harmadosztályban előttük végző Putnoknak nem adták meg a licenszet), mégis Európa-liga selejtezőkre alkalmas stadiont kap. A TI szerint ebben az is közrejátszhat, hogy a körzet országgyűlési képviselője Seszták Miklós fejlesztési miniszter. Szintén szerencsés volt Mezőkövesd is, amely 800 millió forintot kapott stadionépítésre. A klubot vezető céget Tállai András államtitkár, volt polgármester irányítja.

A pénzt a vállalkozások termelik meg, ők döntik el, hogy hova adják ezt az összeget - írta az Emmi. "Ez a legátláthatóbb folyamat, hiszen az adott sportághoz tartozó minden sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelést végző alapítvány beleszólhat, részesülhet a vállalatoktól érkezett felajánlásokból, aminek jóváhagyásáról a sportági szakszövetségek hoznak szakmai döntést" - írták.

"Vállalkozók pénzéről, nem közpénzről van szó" - áll a közleményben, amelyben az is szerepel, hogy érvényesül a brüsszeli kontroll: az EU Bizottsága a támogatási rendszer elfogadásakor tett ajánlásokat a kormány a jogi szabályozásban teljes körűen átvette. Az Emmi leszögezte továbbá, hogy a kormány évente tájékoztatja Brüsszelt a támogatási program eredményeiről.

"A sportcélú társasági adókedvezménnyel ráadásul sikerült új alapokra helyezni az öt látványcsapatsportág szakmai és utánpótlás jövőjét. Az Európában egyedülálló támogatási rendszer nélkül a magyar versenysport nem kerülhetett volna ki abból a gödörből, amelyben korábban volt. Az öt látványsportág támogatására használható adókedvezmény segítségével számos beruházás valósulhatott meg az elmúlt években" - írta a Transparency International jelentésére reagálva az Emmi. -->