BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tíz adóváltozás, amire fel kell készülnünk 2016-ban

Érezhető adócsökkentés lesz januárban, így jövőre valószínűleg az elvonási szint valóban mérséklődik majd. Összeszedtük a legfontosabb változásokat.

Jelentősen csökken jövőre az elvonások szintje, kiszámíthatóbb azonban nem lesz az adórendszer, hiszen az utolsó pillanatban is változtak még a szabályok. A kormány tavasszal nyújtotta be az első körben a jövő évi változásokat tartalmazó javaslatot – ezt azért fogadták el a 2016-os költségvetéssel együtt, hogy legyen idő felkészülni a változásokra. A nyáron véglegesített szabályok után azonban ősszel újabb módosítási kör következett, majd decemberben még egy, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig már azt is bejelentette, hogy tavasszal újabb változtatások jönnek. A középpontban akkor az adóhatóság teljes átalakítása lehet. Most a január elsejei változásokat vesszük sorra.

1. Kisebb szja
Mintegy 120 milliárd forintot hagy a családoknál a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése, ami a nettó fizetéseket 1,5 százalékkal emeli meg. Az átlagos keresetnél (nettó 160 ezer forint körül) ez 2600 forintos többlet havonta – ezzel párhuzamosan minden jövedelem (a kamat, vagy az osztalék) adója is kevesebb lesz. A kétgyermekes családoknak ezenfelül négyezer forintot jelent havonta a nekik járó gyermekkedvezmény emelése.

2. Bankadócsökkentés
A pénzintézetek az ideinél 55-60 milliárd forinttal kevesebbet, az eddigi adó 45 százalékát fizetik jövőre, de ez tavasszal ismét változik. Eredetileg az EBRD-vel kötött megállapodásnak megfelelően a 2009-es mérlegfőösszeg helyett a 2014-es lett volna a csökkentett kulcsú adó alapja, amihez jegybanki javaslatra a hitelezésnöveléshez kötött kedvezményt is adtak volna. Ez (és az ukrán leánybankokra adott OTP-kedvezmény) nem ment át az uniós rostán, majd az e helyett kitalált, ősszel módosított szabályon is változtattak december végén. Tavaszig az ígéretek szerint végleges megoldást találnak.

3. Lefaragott áfa
Január elsején elméletben 17,3 százalékkal kell leárazni a sertéshúsokat és az új lakásokat is, ám biztos, hogy nem ennyivel csökken majd az ár. A 150 négyzetméternél kisebb lakások és a 300 négyzetmétert el nem érő új családi házak esetében a piaci szereplők 8-10 százalékos árcsökkenést tartanak lehetségesnek, és azt, hogy végre érdemes lesz új lakásokat kínálni – eddig ugyanis nem érte meg az építkezés. A sertéshúsoknál eleve nem minden termék áfája csökken 27 százalékról 5 százalékra: a felvágottak, a füstölt és sózott húsok mellett a belsőségek, a sertésmáj és a zsírszalonna sem lesz olcsóbb. Lehet, hogy az áfacsökkentés mellett a fogyasztók pénztárcájának kedvez az élő sertés árának zuhanása, ennek azonban az ágazat már kevésbé örül.

4. Jók és rosszak
Tavasszal élesíti az adóhatóság az adózók minősítési rendszerét: a 2016-os első negyedévi adatok alapján minősítik megbízhatónak vagy kockázatosnak az adózókat korábbi viselkedésük szerint. Akik nem halmoztak fel tartozást, adóhiányt, nem kaptak büntetést, azok különböző kedvezményeket – kisebb bírságot és gyorsabb áfa-visszautalást – kapnak. A rosszak pedig – akik sokkal tartoznak, vagy például nem jelentették be az alkalmazottat – emelt büntetésekkel és hosszabb ellenőrzésekkel számolhatnak.

5. Más ez a bevallás
Már csak jövőre lehet söralátéten adót bevallani, de az eddigi adónyilatkozat mellett eltűnik majd az egyszerűsített bevallás is. Helyettük már jövőre új típusú bevallások jönnek: azoknak, akik csak a munkáltatójuktól szereznek jövedelmet, és semmilyen kedvezményt nem érvényesítenek, a NAV készíti el a bevallásukat, és elég csak egy nyilatkozatot tenniük erről. Aztán pedig az elektronikus úton adóbevallást készítőknek jön majd a bevallási ajánlat, amikor a hivatal már a kedvezményeket is figyelembe tudja venni. Igaz: emiatt a munkáltatók kérik majd be a családi gyerekkedvezmény adatait havonta mindenkitől.

6. IFRS-átállás
Óriási lépés a számvitelben, de egyelőre kis lépés a vállalatok életében az IFRS bevezetése: a magyar adóhatóság 2016-tól elkezdi elfogadni a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint készített beszámolókat is. Ez azoknak nagyon jó, akik eddig is készítettek ilyet (nemzetközi vállalatok hazai leányai, tőzsdei cégek), hiszen így nem kell külön magyar és nemzetközi beszámolót is készíteniük. Az IFRS-t egyelőre csak korlátozott körben lehet alkalmazni (nemzetközi társaságoknál), majd kötelezővé válik a tőzsdei cégeknek és a pénzügyi vállalatoknak is.

7. Kedvezmények fuvarosoknak
A fuvarozók versenyképességét javító csomag szerint illetékmentességet kap az autóbuszok, a nyerges vontatók és a tehergépkocsik átírása: az újra 102 ezer, a nyolcévesnél idősebb vásárlása esetén eddig 78 ezer forintot kellett fizetni. Az intézkedés, amely a Wáberer-terv része volt, 1,3 milliárd forinttól fosztja meg a költségvetést. Az pedig az önkormányzatoknak lesz kellemetlen, hogy ezenkívül nemcsak a bel-, hanem a külföldi útdíjak 7,5 százaléka is levonható lesz az iparűzési adóból: így a fuvarozó vállalkozóktól sokkal kisebb befizetésre számíthatnak. De további kedvezmény, hogy a kamionosok élelmezési költségeit is könnyebb lesz elszámolni cégköltségként belföldi fuvarok esetén.

8. Adóhitel növekedésre
Azok a vállalkozások, amelyek egy év alatt ötszörösére növelték a profitjukat, növekedési adóhitelt vehetnek igénybe: csak két év alatt kell (negyedéves részletekben) a nyereség növekedésre jutó terhet kifizetniük. A likviditást javító lehetőség adókedvezménnyé is alakulhat azonban, ha a cég beruházást hajt végre, és új munkahelyet is teremt. Így akár a nagyobb nyereség adójának a 70 százalékát is megtakaríthatja a gyorsan növekvő cég.

9. Zöldben olcsóbb
Az elektromos és a plug in hibrid autók minden lehetséges kedvezményt megkapnak: a környezetkímélő járművek nemcsak zöld rendszámot, de illeték-, gépjárműadó- és cégautóadó-mentességet is kapnak. Az elektromos meghajtású kocsik mellett a többi környezetkímélő (gázüzemű) jármű bejegyzése is illetékmentes lesz.

10. Korlátozott szabadság
Az egyetlen adóemelést a pálinkaadójegy bevezetése jelenti: legalább 3500 forintot kell fizetni az otthoni pálinkafőzés után. Az intézkedés uniós nyomásra született meg: nem lehet kilógni a jövedéki szabályok alól, és nem lehet adómentes egyetlen szeszes ital sem. A kormány igyekezett enyhíteni a szigoron: az adófizetés, az ellenőrzés és az adminisztráció is könnyebb, mint más jövedéki termékek esetében.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.