Felfegyverkezik Közép-Európa, csak Magyarország marad ki

A globális GDP 2,3 százalékát költötték a világ országai fegyverkezésre, s 2011 után tavaly ismét többet, méghozzá egy százalékkal, mint egy évvel korábban.  A 2011-et megelőző tizenhárom esztendő folytonos növekedést jelző trendjének megtörését a pénzügyi válság és egyes konfliktusok elcsendesedése okozhatta, például az Egyesült Államok visszavonulása Afganisztánból és Irakból. Ám a múlt évben csaknem 1,7 ezer milliárd dollár ment el katonai kiadásokra. Ez derül ki a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) friss elemzéséből. Kelet-Európában elsősorban Oroszország és Ukrajna, illetve e feszültségtől tartó Lengyelország, Románia, Szlovákia fegyverkezett, és a balti államok is a védelmi erők korszerűsítésével igyekeztek mérsékelni a moszkvai törekvések miatt kialakult félelmüket. A frissített adatbázis szerint Magyarországon a 2006-15-ös időszakban harminc százalékkal csökkentek a katonai célú kiadások, tavaly egészen kis mértékben 281 milliárd forintról 286 milliárdra emelkedtek az előző évhez képest.

A tíz legnagyobb haderővel rendelkező országcsoport összetétele nem változott, de sorrendje igen, bár jórészt az árfolyamok változása miatt. Maradt ez élen az Egyesült Államok, amely 596 milliárd dollárt fordított erre a célra, ám ez 2,4 százalékos megtakarítást takar. Kína a második 215 milliárd dollárral, 7,4 százalékos, ám 2006-hoz képet 132 százalékos növekménnyel. Az ázsiai katonai kiadások 49 százalékát Peking jegyzi, s négyszer annyit költ, mint India, amely a hatodik a tízes listán. Szaúd-Arábia a harmadik 87 milliárd dollárral. Az összeg alig tíz év alatt megkétszereződött, s ezzel Rijád megelőzte Moszkvát, amely a rubel gyengülése miatt szorult a negyedik helyre 66 milliárd dollárral, azon belül 7,5 százalékos növekedéssel. Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Németország és Dél-Korea található még ez első tízben.

Kelet-Európára rányomta bélyegét az orosz-ukrán háborúskodás. Ukrajnának 3,6 milliárd dollárjába került a konfliktus tavaly, ez tíz százalékos emelkedés a kiadásokban, 2013 óta pedig 34 százalékos. Lengyelország 22, Románia 11, Szlovákia 17, Észtország 6,6, Lettország 14, Litvánia 33 százalékkal bővítette kiadásait egy év alatt. Európában összességében 1,7 százalékkal 328 milliárd dollárra kapaszkodtak fel a kiadások. Nyugat- és Közép-Európában 0,2 százalékkal csökkentek. Ha tovább bontjuk a képet, akkor Nyugat-Európában 1,3 százalékkal megcsappantak, de Közép-Európában 13 százalékkal kúsztak feljebb, jórészt a már említett orosz fenyegetés miatt.

Latin-Amerika és Afrika inkább spórolt, a Közel-Kelet viszont kényszerűen belehúzott. Az olajtermelők közül az árak esése ellenére a költségvetéséből nagyobb részt hasított ki védelmi célokra Szaúd-Arábia és Algéria. A kiadások növelésében viszont Irak került az élre, hiszen a hadsereg újjászervezése miatt 536 százalékkal költött többet, mint 2006-ban. Tavaly 13 milliárd dollár folyt el a haderő fejlesztésére, fenntartására, 35 százalékkal több, mint 2014-ben.