Növekvő kockázatokat lát az ÁSZ, megalapozatlan a büdzsé majdnem minden módosítása

Elszállhatnak egyes költségvetési kiadások jövőre az Állami Számvevőszék szerint, miután a költségvetés módosításai növelték a keretek túllépésének kockázatát. A bevételi tervek növelését az ÁSZ megalapozottnak látja, csak a hulladéklerakási díj és a bírságbevétel emelkedését kifogásolják, és úgy gondolják, a jövedéki adóból még több is bejöhet majd.

A Költségvetési Tanácsnak készített, a jövő évi büdzsé módosításait elemző jelentés megállapításai szerint továbbra is teljesíti a 2017-es költségvetés az államháztartási hiányról, és az államadósság csökkentéséről szóló jogszabályi előírásokat: a 2,4 százalékos deficitcél nem változott, alacsonyabb a 3 százaléknál, és az adósság 1,6 százalékkal csökken majd. Fájlalják azonban, hogy a szervezet kifogásait, javaslatait nem igazán fogadták meg a honatyák, hiszen például a földművelésügyi tárcánál nem változtattak az Igyál tejet program vagy az Állat-, növény- és GMO kártalanítás és a Norvég Alap támogatásával megvalósuló projektek bevételi előirányzatain, holott ezek kockázatos teljesülésére az ÁSZ korábban felhívta a figyelmet.

A kockázatokat ráadásul növeli, hogy a fontosnak ítélt programok egy részére olyan felülről nyitott előirányzatokról csoportosítottak át kereteket a képviselők, amelyek kifizetését valójában a keret nem korlátozza. A számvevők szerint az ilyen keretcsökkentések növelik annak kockázatát, „hogy év közben az előirányzatok kiadásai túllépik a tervezett mértéket és csak további források bevonásával lesznek teljesíthetőek”. Az előirányzatok csökkentésénél a számvevők szerint nem volt megállapítható, hogy a mérsékelt összeg elegendő-e a feladatokra.

A számvevők ezen kívül számos kiadásnövelést nem tartanak megalapozottnak, így például a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. támogatásának növelését, a belügyi tárcánál a lakhatási támogatások növelését, vagy a turisztikai kiadások 15 milliárdos emelését. De nem látják számításokkal kellően alátámasztottnak a kültéri sportparkok fejlesztésére megítélt 3 milliárdos többletet (miközben erre eleve 2,5 milliárdot szántak), ahogyan kérdésesnek ítélik a Szegedi Ifjúsági Centrumra szánt 1,5 milliárdos keretének megduplázását, de a csepeli Központi Birkózó Akadémiára szánt egymilliárd forintot sem. Úgy vélik: miután az előirányzat tervezett felhasználására vonatkozóan számítások, részletes indoklás nem állt rendelkezésre, az előirányzat nem alátámasztott.

A számvevők majdhogynem csak az önkormányzatok államosításának következményeként átvezetett módosításokat tartják elfogadhatónak, mondván, ezek számításokkal alátámasztottak, ám kifogásolnak minden más változtatást, éppen az alapos indokolást és a részletes számításokat hiányolva a változtatások mögül.