Megtört a kiskereskedelem lendülete

A vártnál lassabb ütemben, alig 2,7 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint. A naptárhatástól megtisztított index 3,8 százalékos bővülést mutat az előző év azonos időszakához képest, de ez még így is elmarad a korábbi hónapok 5 százalék feletti (májusban a 7 százalékot közelítő) növekedési ütemétől.

A bővülési ütem az üzemanyag-kereskedelem lendület-vesztése miatt lett igazán visszafogott: a hajtóanyagból júliusban – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,5 százalékkal többet adtak el az egy évvel korábbinál, míg volt nem egy hónap korábban az idén, amikor ezen a területen 9 százalékos növekedést regisztrált a KSH. A visszaesés a hatodik hónapban is látható volt, ám akkor ezt kompenzálta az élelmiszer kiskereskedelem viszonylag gyors növekedése. Júniusban 3,4 százalékkal emelkedett az élelmiszer-forgalom, míg júliusban csak 1,5 százalékot mértek a statisztikusok. Ráadásul a nem élelmiszer-kiskereskedelem korábbi lendülete is megtörni látszik: az áprilisi 11,3, és a júniusi 9,7 százalékos ütem után kifejezetten alacsonynak tűnik a 6,4 százalékos ütem.

Bár a részletes és végleges adatokra még várni kell, a Blokk.com szakportál elemzése szerint az adatokból az látszik, hogy az év hátralévő időszakában is várhatók hullámhegyek és hullámvölgyek a bolti, áruházi költekezésben és nem feltétlenül követi a reálkeresetek gyors emelkedését a forgalom alakulása. A szakportál felhívta a figyelmet, hogy a korábbi adatok szerint a kiskereskedelem növekedésének motorját a ruházati vásárlások és a tartós cikkek (bútor, nagyértékű műszaki áruk) értékesítésének növekedése adták. A féléves adatok szerint a ruhavásárlások 13 százalékkal növekedtek (az elmúlt két évben 2014-15-ben is jelentős, 12-14 százalékos volt a bővülés üteme), míg a tartós cikkeknél 8 százalék feletti volt az emelkedés. Utóbbi esetében nem csekély szerepe volt a foci EB előtti televízió vásárlási láznak, és lökést adtak a piacnak az uniós támogatású energetikai korszerűsítési programok, vagyis a hűtő- és mosógép csereakciók.

Marczinkó Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy minden szegmensben növekedett az ágazat, amely már több mint három éve folyamatosan bővül. A helyettes államtitkár a január-júliusi teljes időszak 4,9 százalékos emelkedését kiemelve azt hangsúlyozta, hogy az emelkedésben a 2010 óta folyamatosan növekvő foglalkoztatottságnak, a mérsékelt inflációnak és a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésének van szerepe.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a reálbérek és a foglalkoztatottság kétségtelen növekedése miatt a kereskedelmi forgalom bővülése visszatérhet az előző hónapokban látott ütemhez. Szerinte a visszaesést az egy évvel ezelőtti bázis jelentős felfelé módosítása, részben pedig az okozhatta, hogy az előző évekhez képest többen nyaralhattak. Erre utalt egy korábbi elemzésében a blokk.com is. A szakportál arra hívta fel a figyelmet, hogy az első félévben közel 50 százalékkal emelkedett a magyarok bevásárlóturizmusa, 50 milliárd forintot költöttek el a határokon túl a KSH adatai szerint az első félévben. Ezt a portál leginkább a magas honi áfának tudja be, megemlítve, hogy a választék növelése is fontos: ez magyarázhatja, hogy a bevásárlóturizmusban Ausztria az első számú uticél (közel 40 százaléka a határon túli költésnek itt jelenik meg).

Suppan Gergely mindazonáltal úgy véli, az idén éves átlagban 5 százalék körüli lehet a kiskereskedelmi forgalom bővülése a tavalyi  – fehéredési hatást is tükröző – 5,8 százalékos növekedés után. Az elemző azonban hangsúlyozza, hogy miután az egyes ágazatokban jelentkező szakember hiány miatt lényegesen gyorsabb lehet a bérkiáramlás a kiskereskedelmi forgalom bővülése akár a várakozásokat is meghaladhatja. Ezen kívül a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is támogathatja a bővülést.