Meglepetést okozott Japán a jó adattal

Harmadik egymást követő negyedévben tudott bővülni a japán gazdaság idén július–szeptemberben a kabinetiroda első becslése szerint, ráadásul ezúttal a vártnál jóval nagyobb mértékben: évesítve 2,2 százalékkal nőtt a GDP, szemben a 0,9 százalék körüli elemzői várakozásokkal. Az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos volt a növekedés, az előrejelzések 0,2 százalékról szóltak. A 2 százalék fölötti mutató még akkor is szép, ha a japán GDP első becslése általában elég pontatlannak bizonyul, mert – mint az Ft.com emlékeztetett – nagyon kevés adatra, illetve felmérésre támaszkodik.

A jelenleg ismert adatok alapján a növekedés elsősorban a külkereskedelemre támaszkodhatott: az export 2 százalékkal tudott bővülni annak ellenére, hogy a jen erősödött a dollárral szemben. (Több elemző is figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a kivitel javulásában sok egyszeri tényező játszott közre, például az okostelefon-alkatrészek szállításának növekedése.) Az import ugyanakkor csökkent, amiben az árfolyamhatás mellett a lefelé forduló olajár és a gyengébb belső kereslet is közrejátszott.

Ez nem jó hír, hiszen azt mutatja, hogy még mindig a vártnál kevésbé érezteti hatását az az ösztönző gazdaságpolitika, amelyet már mintegy négy éve hirdetett meg Abe Sindzó kormányfő, a jegybankkal karöltve. A GDP mintegy 60 százalékát adó lakossági fogyasztás alig 0,1 százalékkal bővült, ugyanannyival, mint a második negyedévben (a Reuters szerint ebben közrejátszottak az időjárási tényezők, köztük a tájfunok is).

Némi gyengeség még érződik a gazdaságban, de a foglalkoztatottság és a bérek emelkednek, a mérsékelt fellendülés folytatódik – kommentálta a GDP-adatot Nobuteru Isihara gazdasági miniszter. A Kínában, illetve a feltörekvő ázsiai piacokon tapasztalható lefékeződés ugyanakkor lefelé mutató kockázatokat rejt magában – tette hozzá a miniszter. Elemzők a kínai fejlemények mellett a Donald Trump elnökké választásából fakadó kockázatokra is figyelmeztettek, kiemelve, hogy a beruházási kiadások a második negyedévi 0,1 százalékos csökkenés után most is csak stagnáltak, és ezen csak ronthat a jen erősödése.

A központi bank (BoJ) mindenesetre optimista: Kuroda Haruhiko, a jegybank kormányzója tegnap egy beszédében azt hansúlyozta, hogy monetáris és fiskális oldalról rendkívül erős ösztönző intézkedéseket vezettek be; mint szakértők emlékeztettek rá, ezek közé tartozik az, hogy nulla százalékban maximálták a tízéves államkötvények hozamát (a BoJ év eleje óta mínuszban tartja a jegybanki kamatokat), illetve, hogy 2019-ig kitolta a 2 százalékos inflációs cél elérésének határidejét. A kormány és a jegybank augusztusban hagyta jóvá a legutóbbi, ezúttal 28 ezermilliárd jenes (275 milliárd dollár) gazdaságélénkítési programot, amelyben infrastrukturális beruházások beindítása is szerepelt a kkv-k, illetve az alacsony jövedelmű családok támogatása mellett, ennek hatásai azonban inkább csak jövőre érződnek majd.