Lassult a gazdaság

Az idei jó mezőgazdasági termés és a lakossági fogyasztás növekedése miatt bővülő piaci alapú szolgáltatások húzták a magyar gazdaság növekedését a harmadik negyedévben. A statisztikai hivatal részletes adatai szerint 2,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest a második negyedéves 2,8 után. Az adat kedvezőbb, mint a gyorsbecslés szerinti 2 százalékos bővülés, a felülvizsgálatot a mezőgazdaság eddig kalkuláltnál is jobb teljesítménye okozta. Az ipari termelés növekedése lelassult a harmadik negyedévben, így a szektor mindössze 0,2 százalékponttal tudott hozzájárulni a GDP-bővüléshez. A korábbi évekkel ellentétben nem az autógyártás, hanem az elektronikai cikkek gyártása segítette a növekedést. Az EU-források hiányától szenvedő építőipar 0,4 százalékponttal húzta lefelé a gazdasági teljesítményt, ez azonban már csak feleakkora esés, mint amit az év első felében mutatott az ágazat.

A kis súlyú, ámde húzóerőnek számító mezőgazdaság több mint húszszázalékos növekedése 1, a szolgáltatások bővülése pedig 1,3 százalékpontot magyarázott a GDP-növekedésből. Kiemelkedően teljesített a kereskedelem, a turizmus, a szállítás-raktározás, bővült az IT-szektor, valamint a szakmai-tudományos tevékenység. Egyetlen szektor, a pénzügyi-biztosítási tevékenység húzta vissza a növekedést.

Felhasználási oldalról számítva csaknem a teljes GDP-növekedést a lakossági fogyasztás emelkedése adta, ami a reálkeresetek 7 százalék feletti növekedésével és a foglalkoztatottság bővülésével függ össze. A közlekedés, a szabadidő-kultúra, valamint a lakberendezés, lakásfelszerelés ágak az átlagot meghaladóan emelkedtek – utóbbi már a lakásépítések felfutása miatt. A nemzetgazdasági beruházások zuhanását ellensúlyozta a készletek emelkedése, a nettó export pedig csak kismértékben húzta le a növekedést.

Az év első háromnegyed évében 2,1 százalékkal nőtt a GDP – naptárhatástól tisztítva 2-vel –, így az idei év egészében is valamivel 2 százalékot meghaladó gazdasági növekedés várható. A Világgazdaság konjunktúraindexe, a Gyorsulási Irányadó (GYIA) alapján a harmadik negyedévet jellemző dinamika fennmaradhatott októberben és novemberben is, nagyobb lendületet azonban nem tudott venni a gazdaság, ami nem meglepő annak tükrében, hogy a tavalyi utolsó negyedév nagyon erős dinamikát hozott.

A negyedik negyedév elejéről beérkező makrogazdasági adatok sem kecsegtetnek túl sok jóval. Októberben csak 2,6 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hónapokat jellemző 5–6 százalék közötti ütem után, annak ellenére, hogy a keresetek gyors emelkedése fennmaradt, és a foglalkoztatás új csúcsra ért, amit az elsődleges munkaerőpiac bővülése hajtott. Az ipari termelés is gyengélkedik, ami szintén nem sejtet sok jót az év vége felé. A gazdaság növekedése a jövő év elején kapcsolhat nagyobb fokozatra, amit egyszerre több tényező is segíthet. Az EU-források lehívása 2017-ben indul meg igazán, ráadásul a lakossági fogyasztás még gyorsabban bővülhet, mi­után a minimálbér és a bérminimum nagymértékű emelése az összes jövedelemkategóriában a tervezettnél gyorsabb emelést hozhat. A kormányzati lakásprogramok is jövőre érnek be, mindezek miatt pedig 3 százaléknál gyorsabb gazdasági növekedésre lehet számítani 2017-ben a legtöbb szakértő szerint. A piacon már 4 százalékhoz közeli GDP-előrejelzéseket is láthatunk, egyelőre azonban a prognózisok széles tartományban szóródnak. Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza szerint az ipari termelés, a belföldi kereslet, valamint a lazább költségvetési és monetáris politika is támogatni fogja a GDP-növekedést.

A régió előttünk jár

Az egész régió gazdasági növekedése lanyhult a harmadik negyedévben, a leglassabb bővülést pedig Magyarország mutatta az Eurostat összegzése alapján, ám az adatokat érdemes óvatosan kezelni. Románia gazdasága 4,6 százalékkal nőtt július és szeptember között szezonálisan kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján, Szlovákia 3,2 százalékkal, Lengyelország pedig 2,2 százalékkal nőtt. Csehország 1,9, Magyarország pedig 1,6 százalékkal bővült éves alapon ugyanezen módszertan szerint. Ez az összevetés lényegesen alacsonyabb hazai növekedést tükröz, mint a kiegyensúlyozás nélküli, nyers (2,2 százalék), illetve naptárhatástól tisztított (2 százalék) ütem. A KSH szakértői szerint az első negyedév gyenge, 1,1 százalékos növekedésről tanúskodó GDP-adata és a szökőnaphatás együttesen megzavarhatta a szezonális kiigazító programot. Ezzel együtt is látszik, hogy az EU-források hiánya a magyar gazdaságot viseli meg leginkább.