Máris átírták az idei költségvetést

Január harmadikán jelent meg az első idei Magyar Közlönyben a kabinet három határozata: az egyik a BM Nemzetközi Oktatási Központot a rendőrséghez sorolja át, a másik kettő pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) igazgatására, illetve a kormányhivatalokhoz csoportosít át forrásokat és velük együtt dolgozókat a nyugdíjfolyósítótól és az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól.

A kormány már korábban határozott arról, hogy a két intézményt a szaktárca olvasztja magába, illetve a kormányhivatalok veszik át az OEP egyes feladatait – most az ehhez szükséges személyiállomány-átcsoportosításról rendelkezett a kabinet. A költségvetés tavaszi elfogadásakor ugyanis még nem született meg a központosításról a döntés, az átcsoportosításokról viszont a kormány jogilag csak azt követően tudott saját hatáskörben dönteni, hogy megkezdődött az év.

A határozatok értelmében a Nyugdíjbiztosítási Alap központjából négyen ülnek át az Emmibe (ez 40 milliós átcsoportosítás), míg az egészségbiztosítótól hárman kerülnek a járási kormányhivatalokhoz (16,3 milliós átcsoportosítás), több mint kétszázan a minisztériumhoz (több mint egymilliárdos forrással) és 14-en a nyugdíjbiztosítóhoz (128 millió vándorol ezért át oda). A kormányhatározat ezenkívül leírja azt is, hogy az átcsoportosítások áthúzódó hatása jövőre 75 millió forint lesz (ennyi pénz kerül át a 2018-as büdzsében az OEP-től az Emmihez).

A kormány 2016 elején kapott arra felhatalmazást az Országgyűléstől, hogy a költségvetés címrendjét és kiadásait tulajdonképpen szabadon meghatározhassa, ha mindez nem veszélyezteti a hiánycél teljesülését. A különleges felhatalmazás értelmében, amennyiben a többletbevételek erre fedezetet nyújtanak, a kabinet saját hatáskörben dönthet kiadásokról, tulajdonképpen a forrás megjelölése nélkül.

Tavaly összesen több mint négyszáz olyan döntést hozott a kormány, amely a már elfogadott költségvetésben módosított – közel 1800 milliárd forintot mozgattak meg (ebből azonban 800 milliárd az uniós előlegek kifizetéséhez kapcsolható egyszeri döntés volt). A döntések során a kormány elköltötte a százmilliárdos általános tartalékot, az országvédelmi alapban elkülönített összeg harmadát, felhasználta az előző évi maradványokat, miközben közel 270 milliárd forintot csoportosított át és (az uniós előlegek nélkül számolva) mintegy 500 milliárdnyi kiadást határozott el a többletbevételek terhére.

A döntések közül negyven az idei büdzsét is érintette, összesen 127 milliárd forintnyi kiadás előirányzásáról döntött a kabinet – ezek egy része azonban már beépült a költségvetésbe annak elfogadásakor, igaz, van bőven olyan is, amely nem, így miattuk valószínűleg hozzá kell majd még nyúlni a kiadásokhoz.