Kiábrándító teljesítmény: rosszabbul teljesít a magyar gazdaság

Az 1,6 százalékos negyedik negyedéves gazdasági növekedés azért is meglepő, mert a Világgazdaság által korábban megkérdezett tíz banki elemző és gazdaságkutató prognózisából készített medián alapján 2 százalékos növekedést várhattunk, és ez megegyezett a többi elemzői konszenzussal. A tavalyi harmadik negyedévben 2,2 százalékkal nőtt a GDP, ehhez képest is lassult a növekedés dinamikája.

2016 negyedik negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal nőtt a GDP volumene - közölte a KSH. A GDP növekedés a tavalyi év egészében 2 százalékos volt a nyers adatok alapján, naptárhatástól megtisztítva (kiszűrve például a szökőnaphatást) viszont 1,8 százalékkal nőtt a gazdaság.

A statisztikai hivatal közleményéből arra következtethetünk, hogy a lakossági fogyasztás lehetett a magyar gazdaság húzóereje a negyedik negyedévben, de ahogyan kiemelik, a jó mezőgazdasági év is hozzájárult a növekedéshez. Tavaly azonban már nem teljesítettek olyan kiemelkedően a nagy autógyártók, így az ipari termelés gyengélkedett, az építőipar pedig az EU-források hiányától szenvedett. Az építőipar csaknem 15 százalékkal esett vissza a tavalyi év egészében.

Átmeneti lassulás

A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy 2016-ban az uniós források átmeneti szünetelése ellenére sikerült 2 százalékos növekedést elérni. "A tavalyi növekedés megítélésekor fontos hangsúlyozni, hogy a külső és a belső egyensúly tovább erősödött" – írta a tárca. A külkereskedelmi egyenleg tavaly soha nem látott rekorddal 10 milliárd eurót tett ki, míg az államháztartás hiánya is jócskán elmaradt a 3 százalékos küszöbtől. Az NGM úgy véli, a bérmegállapodásnak köszönhetően idén magasabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság. A szaktárcánál 4 százalék feletti bővülésre számítanak.

Elemzők szerint idén már gyorsabb gazdasági növekedés várható. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza lapunknak korábban azt mondta, hogy az idei első negyedévben bázishatások miatt eleve lesz egy megugrás, amire ráerősít a béremelések miatt várható fogyasztásélénkülés és a beruházási boom. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője úgy véli, a növekedés hajtóereje a lakossági fogyasztás lehet, emellett várhatóan – az EU pénzek nyomán – magukhoz térhetnek a beruházások is.

„Az európai konjunktúra továbbra is törékeny, a protekcionizmus esetleges általános térnyerése rombolja a globális kereskedelem kilátásait, ami a kis nyitott gazdaságokat, mint amilyen Magyarország, érzékenyen érintené” – figyelmeztetett Ürmössy Gergely. Kiemelte, speciális magyar tényező, hogy bizonyos hazai autóipari kapacitások is leállnak idén. Szerinte az importot duzzaszthatja a felpörgő fogyasztás, illetve az erősödő beruházási aktivitás, így a 2017-re várt növekedésgyorsulásban főleg a belső keresleti elemek fognak dominálni. Az elemzők 3,3–4 százalék közötti GDP-növekedést tudnak elképzelni az idei évre.