106 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban

Az első negyedévben a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 2,5 százalékkal magasabb, 4 millió 368 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 121 ezer fővel nőtt, miközben a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma, valamint a külföldi telephelyen dolgozóké kismértékben csökkent.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 323 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,0 százalékponttal, 67,1 százalékra emelkedett. A 15–64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,6 százalékkal, 2 millió 352 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 73,8 százalékra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 2,0 százalékkal, 1 millió 970 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,8 százalékponttal, 60,6 százalékra javult.

A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma 299 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 1,6 százalékponttal, 28,4 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 82,7 százalékra, utóbbiaké 2,2 százalékponttal, 50,1 százalékra.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 72,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,5, a nőknél 65,0 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben a két alföldi régióban: 3,6 százalékponttal Észak-Alföldön, illetve 2,4 százalékponttal Dél-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (71,1 százalék), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (61,9 százalék). A magas foglalkoztatottsággal jellemezhető Közép- és Nyugat-Dunántúlon a foglalkoztatottság tovább növekedett, jóllehet annak mértéke (1,8 és 1,7 százalékpont) elmaradt az országos átlagtól.

A beérkezett adatok érdemi foglalkoztatás-bővülést mutatnak, ami teljes mértékben a versenyszféra létszámnövekedésének köszönhető és jól mutatja Magyarország erősödését – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Megítélésük szerint a foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, így például a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciónak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.