Készpénzzel hálálja meg a kijevi vezetés, ha a lakosság spórol

A kijevi kormány úgy határozott, hogy azok, akik az elmúlt fűtési szezonban 100 köbméternél több földgázt vagy 150 kilowatt villamos energiát takarítottak meg a nekik megítélt szociális szubvenció normájából, 700 hrivnyás (7700 forint) bónuszra számíthatnak. Ez reális, bankszámlára utalt pénz lenne, merthogy a szubvenciónak hívott állami rezsitámogatás csak közvetett módon jelenik meg a fogyasztóknál. Az állam egyik zsebéből a másikba pakolja a pénzt, ugyanis a büdzséből közvetlenül átutalják a kommunális szolgáltatóknak, vagyis valós pénzmozgást a lakosok nem érzékelnek. Ezt a gyakorlatot amúgy erősen kifogásolja Ukrajna legfőbb hitelezője, a Nemzetközi Valutaalap.

Volodimir Hrojszman miniszterelnök ígérete szerint a kifizetésekre szeptemberig sor kerül. Októbertől pedig egy soron kívüli nyugdíjemelést harangozott be 5,6 millió időskorú számára, akik 200 és 1000 hrivnya (2000–10 000 forint) közötti összeggel kapnának többet, ami – ha azt vesszük, hogy pillanatnyilag 1312 hrivnya a minimális nyugdíj – számottevő emelés.

A szociális tárca számításai szerint a 700 hrivnyás rezsibónusszal mintegy 1,5 millió háztartás élhet. A statisztikai hatóság adatai szerint egy ukrán háztartásra átlagosan 2,58 személy jut. Az április elsején véget ért fűtési idényben a 15 millió háztartásból 7,4 millió részesült szubvencióban. Jövőre ezt a számot szeretnék 5 millió alá vinni, ezért is emelték meg idén januártól a duplájára, 3200 hrivnyára (kb. 35 ezer forint) a minimálbért, hogy a következő téli szubvenciós időszakban már kevesebben legyenek jogosultak a támogatásra.

Olekszandr Ohrimenko közgazdász ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosság 27 milliárd hrivnyával (1 milliárd dollár), az állam pedig 30 milliárddal tartozik a szolgáltatóknak. Ohrimenko szerint Hrojszman két legyet ütne egy csapásra, merthogy az áprilisban felújított IMF-memorandum leszögezi, hogy idén őszig felül kell vizsgálni az állami rezsitámogatási rendszert, bár aligha ilyen megoldásra gondoltak. Az októberre megígért nagy nyugdíjemelés a szakértő számításai szerint legalább 47 milliárd hrivnya pluszköltséget jelentene, miközben a nyugdíjkassza idei évre várható mínusza enélkül is 141 milliárd hrivnya (5,22 milliárd dollár). A gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy ezt elbírja, ráadásul az IMF a deficit csökkentését követeli, többek között a nyugdíjkorhatár emelése árán. Az országban jelenleg 12 millió nyugdíjas él, 7 millióan csak a minimális öregségi járadékot kapják. Ohrimenko biztos abban, hogy csakis pénznyomtatással valósítható meg Hrojszman terve, márpedig annak nagyon erős inflációs hatása lesz.

Mindezek alapján Ruszlan Bortnik politológus szerint a miniszterelnök a gazdaságilag megalapozatlan lépésekkel már a választásokra készül. Ukrajnában csak 2019-ben kellene az urnák elé járulni, de az elmúlt időszakban ritkán telt el úgy év, hogy ne lettek volna előrehozott választások.