A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nem számol adóéket a három vagy több gyermeket nevelő családok esetében, akiknek a munkát terhelő adó jelentős hányadát nem kell megfizetniük. Emellett a statisztika nem veszi figyelembe a munkahelyvédelmi kedvezményeket sem – reagált lapunknak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a statisztikára. A hazai adórendszer a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását támogatja, továbbá elismeri a gyermeknevelés költségeit is. Ennek következtében például egy garantált bérminimumot kereső, a munka világába visszatérő, három gyermeket nevelő kismama adóéke tavaly csupán 7 százalék volt – tette hozzá az NGM.
Az élőmunkára rakódó teher 49,03-ról 48,25 százalékra csökkent tavaly Magyarországon, ebben szerepe volt a személyi jövedelemadó egy százalékpontos, 16-ról 15 százalékra történő mérséklődésének – állapítható meg az OECD adataiból. Hiába csökkentek azonban a terhek, az egy évvel korábbi negyedik helyről feljebb léptünk a képzeletbeli dobogó harmadik fokára, a minket megelőző Ausztriában ugyanis nagyobb mértékben, csaknem 2,5 százalékponttal lett alacsonyabb az adóék. Az összehasonlítás lényege az, hogy a munkát terhelő adók és járulékok mennyire tartják távol a munkanélkülieket a munkaerőpiactól.
Az elmúlt tíz évben két jelentős fordulatnak is szemtanúi lehettünk a magyar munkát terhelő adók és járulékok összegében. A magyar adóék még majdnem 52 százalékos volt 2006-ban, aztán egészen 46,61 százalékig zuhant 2010-ben, majd egy évvel később 49,49 százalékig ugrott fel. Nem történt jelentős változás 2011 óta, a mostani csökkenés volt a legjelentősebb változás az elmúlt hét évben. Ahogy 2006-ban, úgy tavaly is a legmagasabb adóéket mutattuk fel, az OECD tagjai között csak Németországban és Belgiumban mértek magasabb terheket Magyarországnál.
A régiós gazdaságokra egyébként jellemző az OECD átlagánál magasabb adóék, egyedül Lengyelországban alacsonyabbak a terhek. Az sem mindegy, hogy mekkora az eltérés, a legtöbb országban, például a balti országokban, Szlovéniában, Szlovákiában és a hazánkhoz sok szempontból hasonló gazdaságú Portugáliában is 38 és 43 százalék közötti az adóék.
Újabb adócsökkentésekre van szükség, a terhek mérséklése egyszerre emelheti a társadalom életszínvonalát, és versenyképesebbé teheti a gazdaságot – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Időknek. Domokos László szerint az állami pluszbevételeket a jövedelemadó és a járulékok csökkentésére kell fordítani. Az áfát nem csökkenteni kell, hanem beszedni, a forgalmi adó mérséklése ugyanis nem feltétlenül jelenik meg az árakban. Az online kasszáknak eddig is nagy szerep jutott a gazdaság fehéredésében. Az ÁSZ elnöke szerint a szürkegazdaság aránya a korábbi 25 százalékos szintről 20 százalék alá csökkent. Ezt mutatja az is, hogy 140 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába az év első felében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.