A szankciók jelentik a legnagyobb veszélyt Moszkvának

Két év recesszió után az orosz gazdaság tavaly 1,5 százalékkal bővült. A gazdaság annak ellenére is élvezi a robosztus globális kereskedelem kedvező hatásait, hogy az amerikai büntetővámok miatt feszültségek keletkeztek. A Moszkva elleni szankciók növekedésre gyakorolt hatását nehéz megbecsülni, inkább indirekt, közvetett módon hatnak. Az Amundi becslése szerint

a jelenlegi szankciók egy éves távon 0,2-1,0 százalékkal foghatják vissza a GDP növekedését.

Ezt kompenzálhatja a javuló külkereskedelem, a hamarosan induló labdarúgó világbajnoksággal kapcsolatos állami infrastruktúra beruházások, valamint az a tény, hogy az olaj ára a közel-keleti geopolitikai feszültségek következtében emelkedett.

A bizonytalanság és a rubelre nehezedő nyomás oda vezethet, hogy az orosz jegybank kénytelen felhagyni – ha átmenetileg is –, a gazdasági növekedést serkentő, laza monetáris politikájával, noha az infláció enyhült, és a központi bank nyitva hagyta a lazább monetáris politika lehetőségét is. A szankciók kapcsán a beruházási célú tőkeimport visszaesett, vannak jelei a közvetlen működő és a portfólió tőke kiáramlásának is. Az orosz államkötvények nagyjából egyharmada van külföldi kézben.

Az orosz gazdaság mindig is érzékeny volt az olajár változásaira – lévén a világ egyik nagy exportőréről van szó.

Az Amundi számításai szerint az olaj hordónkénti árának valós értéke (fair-value) 60-70 dollár körül van. A közel-keleti geopolitikai válság azonban ennél magasabbra hajthatja a jegyzéseket. Az orosz kormány az olajár ingadozások költségvetési hatásait kivédendő új szabályt vezetett be. A költségvetést 40 dolláros, vagyis a piaci árnál lényegesen alacsonyabb olajárral számolták, ami a jelenlegi árszinteket nézve elegendő tartaléknak tűnik.

A kockázatok között a szankciók jelentik a legnagyobb veszélyt.

Az Oroszország elleni büntető intézkedések legújabb hulláma a döntéshozók és a piacok számára is meglepetés volt. A monetáris politika irányítói válaszul hagyták a rubelt lebegni, hogy az felszívja a szankciók hatását. Az orosz deviza várhatóan továbbra is nyomás alatt marad, részben a szankciók révén, részben pedig a külföldi tőke kivonulásának növekvő kockázata miatt.

Az Amundi szerint az orosz központi bank rövid távon várhatóan nem emel kamatot, de elképzelhető, hogy pár hónapra felfüggeszti a jelenlegi lazítási ciklusát. Az infláció ugyan a célként kitűzött 4 százalék alatt van, de a rubel gyengülése közelebb viheti a fogyasztói árak növekedését a célhoz. A jegybank ugyanakkor nem tart attól, hogy túllőnének az inflációs célon. Az irányadó kamat jelenleg 7,25 százalékon áll, az Amundi várakozásai szerint 75 bázispontos kamatcsökkentés következhet be az év második felében – ahogy a helyzet stabilizálódik.

Washington április 6-án jelentette be a szankciók újabb hullámát, ennek nyomán nőtt a volatilitás a moszkvai tőzsdén. Az index kosarába tartozó cégek meglehetősen olcsóak, az Amundi becslése szerint az idén kétszámjegyű növekedést hozhat az olajárak által is támogatott orosz piac. Ugyanakkor az olajpiaci, valamint a szankciós helyzet kockázatokat is hordoz – valamelyest rontja a makrogazdasági kilátásokat, így a vállalatok nyereségcéljai is veszélybe kerülhetnek.

A bizonytalanságot tovább fokozzák az Oroszország által beígért ellenintézkedések.

Ezek bevezetését május közepéig, Putyin elnök beiktatásáig elhalasztották. A Moszkva által elrendelt ellen-szankciók közé tartozik egyes amerikai élelmiszerek, gyógyszerek, alkoholos italok és dohánytermékek importjának korlátozása, az amerikai tanácsadó, jogi és auditor cégek oroszországi tevékenységének korlátozása (az állami megbízásokból kizárják őket), valamint a nukleáris együttműködés korlátozása és az amerikai légiipar egyik fontos nyersanyaga, a titán exportjának megnehezítése.

Aki részvény befektetéseket keres az orosz gazdaságban, jól teszi, ha olyan vállalatok felé fordul, amelyek beszállítói lánca kevésbé sérülékeny, tevékenységüket Oroszországban végzik, és alapanyagaikat is onnan szerzik be. Az olajszektor vállalatai az exportot nyereségesebbé tevő gyenge rubelből, valamint az emelkedő olajárból profitálhatnak, ráadásul ezt a szektort feltehetőleg nem érik el az esetleges jövőbeli nyugati szankciók sem.