Kína tartja a növekedési tempót

Kína nyitja a vezető gazdasági nagyhatalmak közül a második negyedévre szóló GDP-publikációk sorát, emellett ma több fontos havi indikátort is közölnek Pekingben. A piaci várakozások szerint az éves bázisú növekedés minimálisan, 6,8-ről 6,7 százalékosra lassulhat, a negyedéves bázisú ellenben visszapattanhat az első negyedéves lassulást követően, s az évnyitó 1,4 százalékos bővülési sebesség 1,6 százalékosra módosulhat.

Trendszerűen szemlélve, a GDP-dinamika mérséklődése az elmúlt három évben szinte megállt, a negyedévek közötti volatilitás ellenben erősödni látszik.

Ahogy az állami szerepvállalás mérséklődik, úgy lassul folyamatosan az infrastrukturális beruházások éves növekedési üteme, mértéke júniusban 6 százalékra mérséklődhetett a 2014 elejéig jellemző 20-30 százalékos éves bővülésről. Az ipari termelés éves növekedése 2015 eleje óta 5 és 8 százalék között alakul, júniusra az arany középutat jelentő 6,5 százalékos értéket várja Dunai Gábor, az OTP Elemzési Központ munkatársa.

A kiskereskedelmi forgalom növekedési dinamikája folyamatosan mérséklődik, az idei év közepére 8-9 százalékra csökkent. Az export és import dinamikája már másfél éve folyamatosan a legutóbb 2009–2011-ben látott, pozitív tartományban mozog, minden bizonnyal segített ebben a jüan erős leértékelődése az amerikai dollárhoz képest, ám e folyamat az elmúlt egy évben jórészt visszafordult. A fogyasztásra mint növekedési motorra való átállás szempontjából pozitív fejlemény, hogy a lakossági bizalmi index a 90-es évek közepe óta nem tapasztalt magasságban van, és a magánszektor hitelkihelyezése is a történelmi csúcs közelében alakul.

Utóbbi erősíti a fenntarthatósági kockázatokat, és az is kérdés, hogy az éleződő amerikai–kínai kereskedelmi háború milyen hatással lesz az exportra. Az OECD friss becslése szerint, ha a kereskedelmi korlátok az 1990-es évek szintjére térnek vissza, az a globális GDP év per év alapon mért növekedési ütemében fokozatosan –0,5 százalékos hatással járhat, és a lassulás káros következményeit a fejlődő országok nagyjából másfélszer akkora mértékben érzik majd meg, mint fejlett társaik.

Kiemelt nemzetközi figyelmet érdemel még a héten Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének holnapi meghallgatása a szenátus bankbizottsága előtt.

Már csak amiatt is, mert 2018 eleje, Powell beiktatása óta megváltozott az amerikai és a világgazdaságról alkotott kép. Az infláció az Egyesült Államokban és máshol is – részben az energiaárak emelkedése miatt – növekedésnek indult, és az emiatt feljebb srófolt kamatok következtében a befektetők kockázatérzékenysége erősödött, ami a feltörekvő országokban prémiumsokkhoz vezetett. Ha elmérgesedik a kereskedelmi háború, akkor az csak fokozhatja ezt a jelenséget – véli Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ stratégája.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja