Recesszió közelében Németország
Drámai mértékben csökkent tavaly novemberben a német ipari termelés volumene, utoljára a 2009-es válság idején esett vissza ilyen mértékben a teljesítmény. Az ipari termelés éves bázison 4,7 százalékkal süllyedt, ami csaknem tízéves negatív rekord, míg havi alapon 1,9 százalékos volt a csökkenés. A Destatis német statisztikai hivatal részletes adatai szerint a lassulás széles bázisú volt, de leginkább a fogyasztási cikkek előállítását és az energiatermelést érintette.
Az ipart a naptárhatás is visszavetette, több ünnepnap is volt a hónapban, amikor a munkavállalók szabadságot vettek ki, ezenkívül a gépjárműipar nehezen áll át az új kibocsátási szabványokra, ami lassította a termelést.
A gyenge adatok ellenére a Bundesbank optimista: közlése szerint „a negyedik negyedév ipari termelése meglehetősen erős lesz”. Az elemzők viszont aggódnak: egy gyengébb ipari teljesítmény annyira visszavetheti a gazdasági kibocsátást, hogy zsugorodhat a GDP.
Mivel a harmadik negyedévben már 0,2 százalékkal esett a nemzeti össztermék, akár technikai recesszió is beköszönthet Németországban. A Bloomberg Economics elemzői szerint ez még akkor is így lesz, ha decemberben visszapattan a termelés volumene.
Az ING közleményében viszont emlékeztetett: a lakossági fogyasztás erősödése képes lehet ellensúlyozni az ipart, és megóvhatja a gazdaságot a recessziótól. Fontos hangsúlyozni, hogy az ipari termeléstől és az üzleti hangulatindexektől eltekintve a német gazdaság több makromutatója nagyon jó.
A 3,3 százalékos munkanélküliség közel 40 éves mélypont, a béremelkedés a harmadik negyedévre kétéves csúcsra, 1,5 százalékra gyorsult, a kiskereskedelmi fogyasztás gyarapodása pedig nagy kiugrásokkal, de egész évben stabilan nőtt.
Az adatokat nézve reális, hogy ismét essen a német GDP – mondta lapunknak Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank szenior elemzője, aki szerint a technikai recesszió nem feltétlenül jelent hosszú távú folyamatot.
Ha az idei első negyedévben felpattan a termelés, esetleg nyárra felerősödik az infláció, akkor már szeptemberben kamatot emelhet a jegybank, az egész éves GDP-növekedés pedig 1,5 százalék körül lehet. Ha azonban elmarad az erősödés az év elején, decemberig vagy 2020 első negyedévééig kivárhat az Európai Központi Bank, a növekedés pedig 1 százalék alá csúszhat.
Pálffy úgy látja azonban, hogy a piac most jóval bizakodóbb, mint tavaly év végén volt. „A CDS-felárakból, a tőzsdei volatilitásból, a dollár-euró pozicionáltságból és az amerikai határidős piaci mozgásokból arra lehet következtetni, hogy a befektetők erősebb idei évre számítanak, mint akár csak egy hónapja.”
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.