A lakossági jövedelmek ötödét nem látja a NAV

Az elmúlt években jelentős fehéredésen ment át a magyar gazdaság, a jövedelmek eltitkolása a korábbi kifejezetten magas szintről az uniós átlagra vagy már az alá csökkent. A fehéredésnek kedvez a gazdaság fellendülése, a bürokratikus szabályok enyhülése és nem utolsósorban a kormány több intézkedése az online pénztárgépektől, az online számlázásig és az elektronikus árukövetésig. Az áfacsalásokra koncentráló intézkedésekkel csak tavaly 400 milliárd forintos többletbevétele keletkezett az államnak.

Az induláskor, 2013–2014-ben mintegy százezer cég csaknem 200 ezer online pénztárgépet helyezett üzembe, ezek száma azóta a többszörösére nőtt. A jegybank, a Pénzügyminisztérium (PM) és a KSH közös kutatócsoportja kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek forgalmát vizsgálta, az eredményeket a múlt héten benyújtott konvergenciaprogramban mutatták be az Európai Bizottságnak. Az elemzés szerint a fehéredés a vendéglátásban volt a jelentősebb: a kis cégek forgalomnövekedése elérte a 32-37 százalékot, ugyanez a kiskereskedőknél 20-25 százalék volt. A közepes kereskedőknél a forgalombővülés 5-7 százalék, a vendéglátásban 10 százalékot meghaladó bővülést tulajdonítottak az online kasszák bevezetésének. A nagy forgalmú kereskedelmi láncoknál nem volt fehéredés – csak a nagy szállodáknál mutattak ki 10 százalék alatti tisztulást.

Nem ilyen jó a helyzet a háztartások jövedelmeinél: a PM becslése szerint a lakossági jövedelmek húsz százalékát sikerrel eltitkolják az adóhatóság elől. A becslésnél a szürkejövedelemmel nem rendelkező háztartások – például közalkalmazottak – jövedelmi és fogyasztási jellemzőit és a többi háztartás fogyasztási adatait vetették össze, így becsülték meg a tényleges jövedelmeket. Az eredmények szerint a jövedelmüket csak részben bevalló háztartások a munkajövedelmük 20,3 százalékát titkolják el, az eltitkolás a legalsó és a felső jövedelmi tizedben meghaladja a 30 százalékot. A PM számításai szerint a budapesti háztartások kevesebb jövedelmet titkolnak el, itt az arány 10 százalék, míg a többi településen a munkajövedelem negyede marad rejtve.

A területi egységek szerint a Nyugat-Dunántúlon és Hajdú-Biharban a legmagasabb a jövedelemeltitkolás aránya – az előbbit a határon túli, ausztriai munkavégzéssel, az utóbbit pedig a romániai munkavégzéssel magyarázza a PM anyaga. A foglalkozások szerinti bontás adatai azt mutatják, hogy a gazdasági és egyéb vezetők leghajlamosabbak az adócsalásra, a kormegoszlás alapján ez inkább a középrétegekre és a fiatalokra jellemző. A szakértők szerint az idősek esetében a közeledő nyugdíjkorhatár és a megszerezhető nyugdíjjogosultság a visszatartó erő. A Pénzügyminisztérium ezeket az adatokat mintegy odabiggyesztette a konvergenciaprogramba, és miközben más területeken citálja a feketegazdaság ellen tett lépéseket – adóadminisztráció egyszerűsítése, elektronikus fizetési módok elterjesztése, azok támogatása –, a lakossági jövedelmek fehérítésével kapcsolatos intézkedésekről nem szól.