Egészségügyre, oktatásra és klímavédelemre megy az uniós források nagy része

„A fejlesztési források felhasználása akkor sikeres, ha azok a kormányzati célok lehető legjobb megvalósítását szolgálják” – mondta Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján, ahol a 2021-2027-es tagállami fejlesztések uniós társfinanszírozásának stratégiai és végrehajtási kereteit tekintették át.

Hozzátette: a hagyományos, uniós költségvetésben szereplő fejlesztési programok a tagállamok megállapodásai és a közös európai célok alapján finanszíroznak fejlesztéseket. Az unió új eszköze az európai helyreállítási alap, erre most nyújtotta be Magyarország a helyreállítási és alkalmazkodási tervét.

Ennek a rendelkezésre álló, mintegy 2500 milliárd forintnak több mint negyven százalékát zöld célokra, harmadát az egészségügy erősítésére, negyedét az oktatás – a bölcsődétől az egyetemekig – fejlesztésére tervezi fordítani Magyarország.

Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet és a Corvinus Egyetem vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a német–francia kezdeményezésre indított helyreállítási eszköz valójában nem az európai gazdaság újraindítására fókuszál: mivel a környezeti fenntarthatóság és a digitalizáció területei kerülnek előtérbe, így

tényleges szerepe elsődlegesen nem a rövid távú válságkezelés, hanem a hosszú távon ható fejlesztések megvalósítása.

A kormány környezetvédelmi tervei egybevágnak az uniós célkitűzésekkel – erről Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára beszélt. Magyarország elkötelezett a 2050-es karbonsemlegességi cél mellett: a napenergia, az elektromos közlekedés, és a meghatározó ágazatok széndioxid-kibocsátásának csökkentése áll intézkedéseinek fókuszában. Az államtitkár megerősítette, hogy az európai ipar globális versenyképességének megőrzéséhez kulcsfontosságú a zöld fordulat adta innovációs lehetőségek megfelelő kihasználása.

Az EU a tartalmi stratégia megerősítése helyett az uniós szintű eszközrendszer megerősítését helyezi a mostani tervezés középpontjába – véli Balás Gábor, a Hétfa Kutatóintézet vezetője. Meglátása szerint két fontos eseménynek lehetünk szemtanúi: egyrészt tovább erősödik a bizottság által kidolgozott országspecifikus ajánlások jelentősége; másrészt a helyreállítási alappal az unió közvetlenül megjelenik a hitelpiacokon.

A hazai és az uniós fejlesztési pénzek egységes kormányzati koordinációja fontos mind az eredményes felhasználás, mind a költségvetés stabil működtetése szempontjából

– mondta Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára . Kiemelte, hogy az uniós fejlesztések hazai társfinanszírozási igénye a szabályozási részletek és a projektek sikeres megvalósíthatósága miatt valójában magasabbak, mint a szándékozott, hivatalosan kötelező minimum.

A konferencián elhangzott, hogy a 2014-2020-as időszakban úgy sikerült megvalósítani az uniós források felhasználását, hogy erősödött az uniós finanszírozású programok és a hazai szakpolitikák összehangoltsága. Az igazgatás komoly rutint szerzett abban, hogy a kormányzati célokat, az uniós célkitűzéseket és a végrehajtás adminisztratív kritériumait egységes működési keretbe helyezze.

A következő időszakban több komoly feladat áll az igazgatás előtt: egyszerre kell a 2014-2020-as időszakot lezárnia, a következő uniós ciklus tervdokumentumait letárgyalnia a bizottsággal, valamint az új fejlesztési programokat elindítania.

Rávilágítottak arra is, hogy

az uniós források felhasználását a bonyolult uniós szabályozási környezet mind az igazgatás, mind a kedvezményezettek számára megnehezíti.

Ugyancsak komoly kihívás a tervezés és a végrehajtás számára, hogy úgy kell dolgozni, hogy a kohéziós, illetve az agárpolitikai fejlesztések kereteit rögzítő jogszabályok még nem jelentek meg, a helyreállítási alap jogszabályának értelmezése pedig kialakulatlan. A tervezés rendkívül rugalmas hozzáállást, a konstruktivitást és a nemzeti érdek határozott képviseletét egyesítő tárgyalási stratégiát igényel. A fejlesztési programok sikeres végrehajtását pedig a végrehajtási rendszer folyamatos fejlesztése és egyszerűsítése, illetve a határozott és célorientált szakpolitikai koordináció biztosíthatja.