Külső íven előzheti a bérek emelkedése az árnövekedést

Jövőre akár a 10 százalékot is elérheti a reálkeresetek emelkedése a minimálbér-emelés és a kormányzati transzfereknek köszönhetően – erről beszélt a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, miután az elmúlt hetekben sorra jelentette be a kormány a különböző ágazatokat érintő béremelési programokat, így az orvosok, ápolók, bölcsődei és kulturális dolgozók, a védőnők mellett a rendőrök, a pedagógusok és katonák fizetése is emelkedik január elsejétől. Szintén jövőre építik vissza a 13. havi nyugdíjat, emiatt pedig nemcsak a keresetek, hanem a lakosság rendelkezésre álló jövedelme is jelentősen bővülhet. A jegybank a múlt héten közzétett inflációs jelentésében 5-6 százalék közé helyezi ennek mértékét, ennél nagyobb növekedésre pedig az elmúlt húsz évben csak kétszer volt példa. Különösen annak a fényében lenne ez jelentős eredmény, hogy jövőre szinte biztos, hogy az infláció eléri az 5 százalékot.

Minden bizonnyal 2022-ben a bérnövekedésre a legnagyobb hatást a minimálbér és a garantált bérminimum közel 20 százalékos emelése fogja gyakorolni. Érdemes felidézni, hogy az elmúlt évek bérnövekedését a 2016-os bérmegállapodás robbantotta be, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékos emelése nyomán 2017-ben 13 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset. A Pénzügyminisztérium hasonló mértékkel számol, azonban sokkal érdekesebb, hogy jövőre a nettó átlagbér miképp alakul. Suppan Gergely felhívta a figyelmet, hogy jövőre a nettó bérek egész évben meghaladhatják a bruttót a 25 év alattiak szja-kedvezménye, illetve a családi adó-visszatérítésnek köszönhetően, ráadásul ez utóbbi miatt februárban valósággal felrobbannak, akár 50-60 százalékkal is bővülhetnek, egész évben pedig 16-18 százalékkal. Emiatt szerinte

az 5 százalékos infláció mellett is két számjegyű mértékben nőhet a fizetések vásárlóereje.

Makroszinten képes lehet ellensúlyozni az infláció hatását a keresetek jövőre várható emelkedése, ugyanakkor lesznek olyan cégek, illetve szektorok, ahol jócskán elmarad majd a nemzetgazdasági átlagtól, illetve az inflációtól a bérek növekedése – árnyalta lapunknak a képet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, és hozzátette, hogy vannak olyan ágazatok, ahol az elmúlt években alig emelkedtek a fizetések. „Ha az elmúlt öt évet is belevesszük, hogy követte-e a bérek vásárlóereje az inflációt, akkor elképzelhető, hogy a válasz az, hogy nem” – magyarázta, mindenesetre szerinte egyértelműen kijelenthető, hogy a gazdasági növekedés fő húzóereje 2022-ben a fogyasztás lesz.

Ahol a Liga Szakszervezetekhez tartozó tagszervezeteknél eddig bérmegállapodást kötöttek, ott jellemzően 8-tól 17-18 százalékig terjednek az emelések. Ugyan nagy a szórás, de sok helyen sikerült jelentős bérfejlesztésben megállapodni – mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. A jelenlegi inflációs várakozások 5-6 százalék között szóródnak, a bérnövekedés esetében a Pénzügyminisztérium 12,4 százalékkal számol. Szerinte

a legrosszabb esetben is 6-6,5 százalékos reálbér-növekedésnek kell megvalósulnia.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közel 20 százalékos emelése azért volt indokolt, mert a legnagyobb áremelkedés az alapvető élelmiszereknél és a szolgáltatásoknál volt. Emiatt el tudja képzelni, hogy a jövőben is hasonló mértékű emelésekre lesz szükség, hogy az alacsonyabb kereseti sávokban is folyamatos legyen a bérfelzárkózás, és a drágulásból minél kevesebbet érezzenek a munkavállalók.