Új befektetők jelenhetnek meg a lakáspiacon

Újra az ingatlanpiacra terelheti a befektetőket egy növekvő infláció, egyelőre azonban sok a nyitott kérdés, az inflációs várakozások is gyorsan változnak. Az sem egyértelmű, mi történik a kamatokkal, milyen hosszú ciklus kezdődött most, és hol lehet a csúcsa 

– válaszolta a VG megkeresésére az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont alapítója, Horváth Áron közgazdász. Meglátása szerint most szembesülnek az emberek a növekvő inflációval, a lakáspiacot mozgató kisbefektetők pedig már elkezdtek számolni. Elsőként azok, akik éltek már meg inflációs időszakokat, és tapasztalták a pénzromlás hatását. 

Esetükben jellemzően elsőként az ingatlan kerül képbe biztonságos, értékálló lehetőségként. A kutatóintézeti vezető szerint mindez már a közeljövőben megugró kereslethez vezethet. Csakhogy a kínálat számottevő bővülését az újlakás-piacon a rozsdaövezeti programtól várják, ami majd csak évek múlva éreztetheti a hatását – tette hozzá. A fix és rendkívül alacsony kamatokkal felvehető zöldhitelekre máris lecsaptak a vevők, hiszen a keretet fix összeggel nyitották meg az energiatakarékos, korszerű új ingatlanokat vásárolni tervezők előtt. Ergo, aki teheti, máris igényli, mert a támogatási keret kimerülése után nem tudni, mi lesz, és lesz-e még újabb kedvezményes lehetőség. 

Rövid távon az inflációs bizonytalanság előrehozott vásárlásokat gerjeszthet, és az ingatlanpiaci esélylatolgatásoknál nem lehet figyelmen kívül hagyni a közelgő választások tényét sem. A jelenlegi nagyvonalú otthonteremtési támogatási rendszerrel most akar élni mindenki, aki csak tud. Mindezek mellett az építőanyagárak drágulása is az új építésű lakások árának további emelkedését vetíti előre.

cso

Most nagyon kellett a segédmunkás, ezért abban a körben is megnőttek a jövedelmek az utóbbi években – mutatott rá Varga Dénes közgazdász, aki évtizedek óta kutatja és elemzi a hazai lakáspiacot. Az Építési piaci prognózist évente publikáló szakértő kiemelte, hogy magas inflációs környezetben nehezebb lakást venni, noha a lakóingatlan egyre jobb befektetésnek tűnik akkor, amikor reálkamatokról már nem igazán lehet beszélni. 

A lakásárak emelkedésének üteme azonban évek óta magas, a drágulást ugyanis az idézte elő és tartja fent, hogy a kedvezményekkel a befektetési célú vásárlásokat is támogatták, így kiszorultak a lakás célra vásárlók.

Varga Dénes szerint ma már csak egy szűk kör tud belépni az újlakás-piacra, az 5 százalékra csökkentett áfa is csak azokat támogatja, akik frekventált helyen építkeznek. A kivitelezői oldalon is fontos lenne beavatkozni, a kapacitásokért folyó versenybe nem tudnak beszállni a kis cégek, ezzel tovább koncentrálódik a piac minden téren. Támogatni ugyanakkor ott kellene a lakásépítést, ahol támogatás nélkül nem éri meg a vállalkozóknak építeni. A falusi csok erre egy jó kezdeményezés, de ki kellene terjeszteni a célzott támogatást a városok szintjére is, mivel ott is óriásiak a területi különbségek – sorolta Varga Dénes.

Az 5  százalékos áfa rossz eszköz – szögezte le a lakáspolitikai szakértő –, mert nem csökkentette a lakásárakat, hanem a kivitelezői profitot növelte. Vásárlói oldalon pedig van egy réteg, amelyiknek elég pénze van vásárolni, sőt a magas ár sem tántorítja el, mert arra számít, hogy fél év múlva még drágább lesz a lakás, és így jobban megtérül a befektetése, mint ha részvényben, aranyban vagy bármi másban tartaná – összegezte Varga Dénes. Mint mondta: aki lakni szeretne, kiszorul az új lakások piacáról, és használtat sem tud venni frekventált helyen, hiszen a két alpiac árai egymást követik. A lakásvásárlási támogatásra elköltött pénzeket azonban nem csökkenteni, sőt növelni kellene, csak másként elosztva, nem csak a háromgyerekesekre koncentrálva. Az egy- és kétgyerekes családok támogatása ugyanis időközben reálértéken nagyot esett, már a másfél évtizeddel korábbit sem éri el – hívta fel a figyelmet a közgazdász.