Magyarországon marad az egyik legolcsóbb az energia Európában

Tegnap hivatalossá vált, hogyan emelkedik Magyarországon az átlagfogyasztáson felüli a gáz és a villamos energia ára augusztustól. Azoknak a háztartásoknak – ez körülbelül az összes hazai háztartás negyede –, amelyek a gáz esetén havi 144 köbméternél, villanyból pedig 210 kilowattóránál (kWh) többet fogyasztanak, a sáv fölött felhasznált gáz köbméteréért 747, a sáv fölött felhasznált áram kWh-jáért pedig 70,1 forintot kell fizetniük. 

Fontos, hogy ez továbbra is egy rezsicsökkentett ár, amit lakossági piaci árnak neveztek el, a kormány nem a világpiaci árat ültette át a gyakorlatba. 

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a lakossági piaci rezsidíj a rezsicsökkentett 102 forintos gáz-, illetve 36 forintos áramárhoz képest érzékelhető drágulást jelent. 

Azt is hozzá kell tenni, hogy a kabinet számos kivételt is nevesített, így például a nagycsaládosok legalább plusz 600 köbméter gázhoz férhetnek hozzá változatlan díjszabás mellett, és a megújuló energiaforrásokat használó háztartások kedvezményes tarifái is megmaradnak. 

A rezsicsökkentés verhetetlen

Arról, hogy a magyar rezsicsökkentett ár mekkora előnyt jelent a hazai fogyasztóknak az európaiaknak kiszámlázott rezsiköltségekhez képest, tegnap számolt be a VG. A júniusi adatok szerint 

a földgáznál 8-9-szer kedvezőbb az itthoni díjszabás, a villamos energiánál pedig ötször olcsóbb az ár, mint Nyugat-Európában.

Viszont adja magát a kérdés, hogy az augusztustól belépő lakossági piaci ár hogyan viszonyul az európai rezsiárakhoz. Ezt az összehasonlítást végezte el most lapunk.

Módszertan

A vizsgáltak a fővárosok átlagfogyasztói, vagyis az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztási mennyiséggel és jellemzőkkel rendelkező fogyasztók. A számítás modellje nem bonyolult: az alapadatok forrása a finn VaasaETT globális energetikai tanácsadó cég friss gyűjtése, az egyes árak eurócentben, 400 forintos euróárfolyam mellett értendők. 

A mértékegység a földgáznál és az áramnál is kWh, ami lényegében egységnyi energiatartalmat jelöl. 

Ehhez egy lényegi átváltást alkalmaztunk, miután a földgáznál a köbméter szerinti árazás ismert Magyarországon. A köbméter és a kWh közötti váltószám 10,55. Tehát 1 köbméter gáz 10,55 kWh-val egyenlő.

Olcsó, vagy drága a magasabb rezsicsökkentett gázár Európában?

A kérdésre a válasz, hogy ha kizárólag az újonnan bevezetett lakossági piaci rezsidíjat önállóan nézzük, akkor a kettő között valahol, de inkább a drágához közelebb. Az észak-európai fővárosokban markánsan, 20-30 százalékkal is többet fizet a lakosság a gázért, de Rómában és a szomszédos Bécsben is drágább a díjszabás. Prágában, Berlinben viszont alacsonyabb, Pozsonyban pedig a harmada a budapestinek.

Csakhogy az összevetésből kihagyhatatlan, hogy a magyar háztartások háromnegyede augusztus után is a rezsicsökkentett áron jut hozzá a gázhoz, miután 

a gázellátásban nyilvántartott 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagfogyasztású, vagyis havi 144 köbmétert vagy az alatt fogyaszt. 

Ez pedig jelentősen súlyozza a kapott képet, hiszen a 10 forint körüli kWh-s gázár messze a legolcsóbb a kontinensen. Ha mindezeket a szempontokat figyelembe vesszük, akkor a teljes magyar társadalomra vetítve egy 6,23 eurocentes kWh-árat kapunk, ami az ötödik legalacsonyabb földgázellenérték Európában. Varsóban, Pozsonyban és Zágrábban csak némiképp olcsóbb, egyedül Belgrádban kedvezőbb érzékelhetőbben.

Olcsó, vagy drága a magasabb rezsicsökkentett áramár Európában?

A villany tekintetében jóval egyértelműbb a helyzet, a magyar áramárnál a piaci lakossági díjszabás bevezetésével együtt is elvétve találni alacsonyabb tarifát. A 17,54 eurócentes budapesti villanyár kedvezőbb a varsóinál és a pozsonyinál is, a berlini és a prágai mintegy két és félszer magasabb a hazai lakossági piaci árhoz képest. Az olasz és angol pedig már háromszor drágább. 

Számottevően csak Bulgáriában, Máltán és Szerbiában olcsóbb csak az áram.

 Úgy, hogy a rezsicsökkentett magyar villanyárat – ami a második legkedvezőbb Európában – nem vettük figyelembe. 

Ha ezt, ahogy a földgáz esetén is súlyozzuk, akkor az összes magyar háztartásra vetítve egy 10,46 eurócentes kilowattóránkénti áramárat kapunk, ami ugyancsak a második legolcsóbb a kontinensen.

Rezsicsökkentéssel a tőzsdei árrobbanás ellen

Az elmúlt egy-másfél évben robbanásszerűen emelkedtek az energiapiaci árak. Az áram esetén a tőzsdei ellenértékeket vizsgálva megállapítható, hogy a 2021 májusára kialakult egyéves határidős árhoz (60,4 euró megawattóránként) viszonyítva július első hetére 515,4 százalékkal magasabb (371,9 euró megawattóránként) árszint alakult ki. 

Az orosz–ukrán háború hatása világosan látszik, 

az áram ellenértéke 2022 februárjához képest is 128,3 százalékkal növekedett ebben az időszakban.

A gáznál a holland tőzsdei árakat vizsgálva szintén ugrásszerű emelkedés látszik. A 2021 májusára kialakult egyéves határidős ellenértékhez (21,6 euró megawattóránként) képest a hónap elejére 650,3 százalékkal magasabb (162,3 euró megawattóránként) árszint alakult ki. A háború következménye a gáz esetén is világosan tetten érhető, 

az orosz–ukrán konfliktus óta további 157,3 százalékkal nőtt az ár júliusig.

Ehhez képest a rezsicsökkentés intézménye megmaradt, ráadásul olyan módon, hogy a magyar háztartások 75 százaléka változatlanul nem érzékel majd semmit a brutális energiaár-drágulásból.