A globális kockázatitőke-piac értéke 2022-ben 233,9 milliárd dollár volt, az elmúlt néhány év erős volatilitást hozott – mondta Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök vezérigazgatója a Világgazdaság 55. jubileumi konferenciáján . Előadásában kiemelte, hogy Európa folyamatosan fejlődik, miközben a GDP 0,089 százalékos befektetések átlagával a kockázati tőkebefektetésekben már mi is a kontinentális térképen vagyunk.
A Tőkeholding egyik fontos célja, hogy hozzájáruljon a beruházás- és befektetésvezérelt gazdasági növekedéshez, valamint a gazdasági önállóság erősödéséhez – jegyezte meg, hozzátéve: feladatuk még, hogy az állami hátterű tőkealapokat összehangoltan koordinálják, és emellett újakat is felállítsanak. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Tőkeholding képes arra, hogy szakmailag összefogja és támogassa a piaci szereplőket.
Jövőbeli terveiről elmondta,
a GDP-arányos befektetésekben szeretnék 2030-ra elérni az európai fejlett országok szintjét, emellett aktivizálni kell a magánpiaci befektetőket.
Ösztönözni szeretnék a stratégiailag fontos iparágakat, ezen belül is leginkább az ezen területeken beruházókat.
Katona Bence kiemelte: a Baross Gábor Tőkeprogramot sikerre kell vinni. A 600 milliárd forint keretösszegből 164 milliárd forint megvalósult tőkeinjekció ingatlan- és tőzsdei likviditás fejlesztésre, 10 professzionális, több évtizedes múltra visszatekintő alapkezelővel. Fókuszban van még a jól teljesítő alapok további finanszírozása – jelezte. Zárásul elmondta, hogy a hangsúlyosak a fenntarthatóságot, zöld beruházásokat célzó új alapok felállítása.
Meghatározó a jelenlétünk minden szegmensben – kezdte beszédét Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója Új nagybank a piacon című előadásában. Elmondta, hogy a magyar hátterű pénzintézménynek mára közel két millió ügyfele van, ebből másfél millió lakossági, több mint 400 ezer vállalati.
A legnagyobb országos lefedettséget is ők biztosítják, több mint 500 fiók és 1000 darabos ATM hálózattal rendelkeznek. Kiemelte, hogy
folyamatosan bővülnek, mára 9,4 ezer munkavállalót foglalkoztatnak a pénzügyi szektorban.
Beszélt arról is, hogy 10,6 ezer milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel bírnak, 2023 első félévében rekord-, 165 milliárd forint korrigált adózás előtti eredménnyel és 33 százalék korrigált tőkemegtérüléssel „büszkélkedhetnek”. Tévedtek tehát, akik azt hitték, – emelte ki – hogy az új, egyesült pénzintézet gyengébb lesz, mint az a három bank, amelyek egyesüléséből létrejött. Szó szerint azt üzente versenytársainak, „kössék fel a gatyájukat”.
Arról, hogy egy magyar pénzintézetnek mik a kézzelfogható nemzetgazdasági előnyei, elmondta:
Aktívabb a hitelezési tevékenységük, növelik a szolgáltatás minőségét, a pénzügyi innovációkat gyorsabban be tudják vezetni egy vonzóbb termékpalettával.
Kérdés, hogy a 2010-es évek gyors kilábalása előtt állunk, vagy pedig a 60-as évek utáni két évtizedes kilábalás jön – vetette fel a kérdést Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Kiemelte, hogy jelenleg kedvezőtlenek a makrogazdaági kilátások, növekedési nehézségekkel és magas inflációval küzdenek, hozzátéve: a külső finanszírozás extrém szintre drágult, ami számos projektet lehetetlenített el.
Felhívta a figyelmet, hogy
az extra központi elvonások jelentősen csökkentik a jövőbeli beruházási képességeket.
Beszélt arról is, hogy nagy az európai lemaradás a piaci értékeltségben. Európa növekedési rátája egy százalék, míg az Egyesült Államoké 15. Megjegyezte: Amerika nem csak minket hagyott le, de Ázsiát is.
A vezérigazgató a regionális ellátásbiztonság legfőbb fókuszaira is kitért: hangsúlyozta, hogy
a Mol növeli az alternatív kőolaj bedolgozás lehetőségét, valamint ellensúlyozza a hazai szénhidrogén-kitermelés természetes csökkenését.
A kkv-szektor támogatása nemzetgazdasági prioritás – hívta fel a figyelmet előadásában Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. A Széchenyi Kártya programról elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben a kormány szoros szövetséget kötött a vállalkozókkal.
Olyan kkv-kat építünk közösen, amelyek a magyar gazdaság gerincét képezik
– hangsúlyozta, kiemelve, hogy a magyar vállalkozások támogatása a kormány és a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program Zrt. közös missziója. Emlékeztetett, hogy a kamat fix, és náluk a legalacsonyabb, emellett kiszámítható és egységes kondíciókkal rendelkeznek.
Kitért az Agrár Széchenyi Kártya Max +ra is, ami egy szabad felhasználású folyószámlahitel a mezőgazdasági szektor számára, most nettó 5 százalék per év a kamat, a felvehető összeg pedig maximum 100 millió forint lehet felvenni, 1, 2 vagy 3 éves futamidővel.
A Széchenyi Kártya Programról azt is elmondta, hogy hitelkérelemből
Kiemelte, hogy
a kkv-szektor a munkaerő 76 százalékát foglalkoztatja, a GDP-hez jelentősen hozzájárul, ezek miatt pedig gazdasági szerepe nemzetstratégiai jelentőségű.
A finanszírozásról elmondta, hogy 2023 második negyedévében közel 500 milliárd forint értékű hitelszerződés valósult meg a kkv-szegmensben, ez viszont jelzésértékű, mert 31 százalékos elmaradást mutat az előző év ugyanezen időszakához. Zárásként ő is felhívta a figyelmet, hogy a jövő a zöld finanszírozásról fog szólni.
Nagy Márton: a jegybank küklopszüzemmódban működik, reméljük, nem vakul megTúl vagyunk a fordulaton, jövünk ki egy viharból, jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaság jubileumi konferenciáján, amelyen odaszúrt a Magyar Nemzeti Banknak. Szerinte a jegybank küklopsz-üzemmódban működik, és csak az infláció letörésével foglalkozik. Reagált azokra a vádakra is, hogy ultimátumot adott volna a bankoknak és Molnak – úgy fogalmazott, az együttműködés inkább a helyes kifejezés. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.