A Belügyminisztérium azt ígéri, hogy a vendégmunkások nem fogják kitúrni a magyarokat

„Világosan kell szabályozni, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan” – ezzel indokolta közleményében a Belügyminisztérium a készülő új idegenrendészeti törvényt, amelyet éjszaka benyújtottak az Országgyűlésnek. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban adott múlt pénteki interjújában már jelezte, hogy új, átfogó jogszabály készül, amely tovább szigorítja és egyértelművé teszi külföldi állampolgárok Magyarországon való tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit. 

Mint ismert, még október 5-én visszavonták a nyáron elfogadott vendégmunkástörvényt, amely novemberben lépett volna életbe, és amely kettő plusz egy évben határozta meg a vendégmunkások itt-tartózkodásának hosszát, kizárva az itteni letelepedésüket és a családegyesítést. A törvény visszavonása már akkor arra utalt, hogy ennél is szigorúbb jogszabályra készülhet a kabinet. 

A Belügyminisztérium a mostani közleményében azt írta, hogy a szigorításra a tömeges migráció miatt van szükség. 

– szögezték le a közleményben. A törvény egyértelművé teszi, hogy vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni, és külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha arra magyar munkavállaló nem vállalkozik.

Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. A szaktárca szerint csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. 

A készülő jogszabály szerint a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog. Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon.

Harmadik országbeli állam állampolgára tartósan Magyarország területén a magyar állam engedélye esetén tartózkodhat vagy vállalhat munkát, kizárólag akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodása a magyar társadalom érdekeit szolgálja, és magyarországi munkavállalása egyetlen magyar állampolgárt sem hoz kedvezőtlen helyzetbe – foglalta össze a Belügyminisztérium.

Ezt mondja a törvény

Az ATV összeszedte a fontosabb pontokat a javaslat lapján. Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon

a) rövid,
b) tartós vagy
c) huzamos időtartamban tartózkodhat.

A rövid időtartamú magyarországi tartózkodás „bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó tervezett magyarországi tartózkodás” – rögzíti a javaslat. A tartós időtartamú magyarországi tartózkodást úgy határozza meg: „bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tervezett magyarországi tartózkodás”.

A harmadik országbeli állampolgár tartós magyarországi tartózkodása célhoz rendelt és engedélyköteles. A magyarországi tartózkodásra jogosító engedély határozott időre szól – írják a törvényjavaslatban.

Kik tartózkodhatnak itt tartósan?

A most benyújtott törvényjavaslat szerint harmadik országbeli állampolgár Magyarországon tartósan a következő jogcímeken tartózkodhat:

• vállalkozási vagy befektetési célból: vendég-önfoglalkoztatóként, vendégbefektetőként,
• munkavégzési célból, mint vendégmunkás, szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel, beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel, foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel, vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel,
• magasan képzett személyként munkavégzési célból vagy valamely, az ország számára kiemelten fontos területen jártassággal rendelkező személyként, Magyar Kártyával, EU Kék Kártyával, vállalaton belül áthelyezett személyként, kutatóként, vállalkozás Magyarországra történő áthelyezése esetén Vállalati Kártyával,
• állampolgársághoz kötött munkavégzési vagy más, e törvény szerinti célból Nemzeti Kártyával.

Az „egyéb” kategóriába tartozik, hogy tanulmányi célból, képzési célból, gyakornokként, hivatalos célból, ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződés alapján, Fehér Kártyával, kiküldetés céljából, gyógykezelés céljából, önkéntes tevékenység folytatása céljából, nemzeti, családi együttélés biztosítása céljából vagy humanitárius ok miatt.

Legfeljebb harminc napra szól a vízum

A törvényjavaslat kimondja: „A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum egyszeri – a tartózkodási engedély vagy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter által engedélyezett nemzeti tartózkodási kártya átvétele céljából történő – beutazásra és legfeljebb harmincnapos tartózkodásra jogosít Magyarország területén. A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvényességi ideje legfeljebb három hónap.”

A vendégbefektetői vízumról

A vendégbefektetői vízum száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra – és többszöri beutazásra –, a vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére jogosít Magyarország területén a javaslat szerint. E vízum érvényességi ideje „legfeljebb két év”.

Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik, illetve aki írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja „meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízummal Magyarország területére történő belépését követő három hónapon belül”.

A vendégmunkásokról  

A most benyújtott törvényjavaslat IV. fejezete szól a vendégmunkásokról.

A szezonális munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki és hat hónapot követően nem hosszabbítható meg – szögezi le a javaslat.

A törvényjavaslat külön passzusa szól arról, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, és az engedély legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg azzal, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély első kiadásától számított három évet meghaladó időtartamra már nem. A vendégmunkás nem kaphat nemzeti tartózkodási kártyát.

A javaslat kimondja: „a foglalkoztatót előnyben kell részesíteni, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja”.

„Beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása vagy hosszabbítása megtagadható akkor is, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja” – tartalmazza a javaslat, amely szerint a foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy „a vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja”. Ha ennek nem tesz eleget a foglalkoztató, bírsággal lesz sújtható.