Varga Mihály: uniós forrásoktól függetlenül is emelik a pedagógusok bérét

Az eddig napvilágot látott adatok a tervezettnél alacsonyabb növekedést és a magasabb inflációt vetítenek előre, ami a költségvetést sem hagyja érintetlenül – erről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában, amely a tárcavezető éves meghallgatását tartja. A miniszter emlékeztetett, hogy a 2023. évi költségvetést a 2022 tavaszán fogadták el, az akkori makropálya még 4,1 százalékos növekedéssel, és 4,2 százalékos inflációval számolt.

– mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen megnőttek az állam kamatkiadásai a magasabb kamatkörnyezet miatt, amelyek idén a GDP 4 százalékára rúgnak.

A miniszter szerint a költségvetés mozgásterét bővítették volna a Magyarországnak járó uniós források, ám ezek híján a kormány döntött szeptemberben, hogy a hiánycélt 3,9 százalékról megemeli 5,2 százalékra. Az új hiánycél azonban még így is 1 százalékos javulást jelent az előző évhez képest.

– mondta, hozzátéve, úgy számolnak, hogy 70 százalék körül lesz a GDP-arányos államadósságráta, ami négy százalékponttal lehet alacsonyabb, mint tavaly év végén (73,3 százalék volt még 2022 végén), és ez segíti az egyensúlyi helyzet megtartását. Ugyanakkor a családtámogatásokra, béremelésekre továbbra is biztosítja a forrásokat a kormány. A minimálbér és garantált bérminimum megállapodásról azt mondta, a kormány elfogadta, és a fedezetét is biztosítani fogja. Megjegyezte, hogy a két bérelem magasabb lesz a kabinet várakozásánál, de emiatt a költségvetést nem kell módosítani.

Emeli a pedagógusok bérét a kormány az uniós támogatásoktól függetlenül

A miniszter képviselői kérdésekre válaszolva elmondta, az elmúlt években olyan jelentős fogyasztásbővülés történt a reálbérek emelkedésének köszönhetően, 

Az idei visszaesés után jövőre azonban megint bővülhet a fogyasztás. Arra a kérdésre, hogy a magyar gazdaság hol helyezkedik el fejlettség terén, és hogy Románia is megelőzte hazánkat, szerinte érdemes megnézni, hogy hányan dolgoznak külföldön a románoknál és hányan magyaroknál, ugyanakkor azt is mondta, hogy eközben Magyarország megelőzte Szlovákiát, és bizonyos számítások szerint Portugáliát. 

Az inflációval kapcsolatban azt mondta, hogy az energiakitettségünk a kulcskérdés, a magas infláció elsősorban erre vezethető vissza, miközben arról sem szabad megfeledkezni szerinte, hogy száz éve nem tapasztalt aszály sújtotta a mezőgazdaságot, és ez meglátszott az ágazat termelési adataiban és az inflációban is. 

Ez a legfontosabb feladata a kormánynak, Brüsszel kárt okoz a magyaroknak

Varga Mihály szerint a kormány legfontosabb feladata a demográfiai krízis kezelése, mutatott rá a kormány családtámogatási intézkedéseire. Hangsúlyozta, a családi adókedvezményeket is időnként felül kell vizsgálni. 

A bankok nyereségéről elmondta, összefüggésben van a magas kamatokkal, szerinte a bankok kényelmes helyzetben vannak, mivel kedvezők számukra a jegybanki kamatok. „Így működik a monetáris transzmisszió”, jegyezte meg.

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy állampapír kibocsátásból tudják finanszírozni az unió projekteket, a költségvetésnek a GDP 1,4 százalékát, ezermilliárd fölötti összeget kell biztosítania. A hitelminősítők is rendre kiemelik ezt a bizonytalansági tényezőt az értékeléseikben, „Brüsszel kárt okoz ezzel a magyar adófizetőknek”, tette hozzá.

Közel száz kórházat újított fel a kormány

Nem tartanám jó ötletnek a minimálbérhez való kötését – mondta a pedagógusok béremeléséről a miniszter, aki szerint a gazdasági környezet dönti el mindig a béremelések mértékét, erről szól a munkaadók és a szakszervezetek közötti bérmegállapodás is, amelybe a kormány nem szokott beleszólni.

Vásároljanak állampapírt, erre bíztatta a képviselőket a miniszter, aki a kata átalakításával kapcsolatban azt mondta, kb. 135 ezren vannak a kata hatálya alatt. „A 450 ezres szám teljesen irreális volt, eredményes átalakítása volt az adórendszernek” – mondta a tárcavezető. 

Jogszerű volt a főváros inkasszó

– tette fel a kérdést annak kapcsán, hogy Budapest megtagadta a szolidaritási hozzájárulási adót megfizetését, ezért az Államkincstár a főváros számláját inkasszózta, aminek jogszerűségét a városháza vitatja. A miniszter hozzátette, hogy idén 590 ezer inkasszót hajtottak végre, Budapest esetében is így tesznek, ami szerinte teljesen jogszerű. „Miért gondolja Karácsony Gergely, hogy nem kell adót fizetnie?” – ismételte meg a kérdést.

Nagy esély van arra, hogy év végén 7 százalék alá csökkenjen az infláció Varga szerint, aki jelezte, hogy az EU inflációja háromszorosára emelkedett két év alatt, akárcsak Magyarországon. Ugyanakkor rámutatott, nem nálunk volt a legmagasabb az infláció, hanem a balti országokban.

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásáról elmondta, hogy a jogszabály különbséget tesz itt a vendégmunkások és magasan kvalifikált munkavállalók esetében, ami szerinte egy szigorítást is jelent. Úgy látja, világos kereteket fog szabni az új idegenrendészeti törvény a vendégmunkások hazai foglalkoztatásának.

Stratégiai kérdés a reptér visszavásárlása, fedezi a kormány a tranzakciót

A reptérrel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy hiba, bűn volt az eladása, a visszavásárlása ezért stratégiai kérdés. A kormány épp emiatt biztosítja a tranzakció fedezetét. 

– mondta a költségvetés korai elfogadásáról, ezt azzal indokolta, hogy így elegendő  idejük, fél évük van a gazdasági szereplőknek felkészülni. Az államadósság hazai finanszírozásáról azt mondta, hogy szerinte jó döntés, hogy nem intézményi befektetőknek, hanem a hazai háztartásoknak és a lakosságnak fizet az állam.

„A fegyelmezett adósság- és hiánycsökkentő pályát folytatni kívánjuk” – mondta az államadósság csökkentéséről Varga Mihály. A jövő évi hiány kapcsán azt mondta, hogy tartani kívánja a 2,9 százalékos célt, miután az Európai Bizottság feloldja a mentesítést a kritériumok alól. Amit veszélyben lát, hogy a jövő évre 4 százalékos növekedéssel számolt a kabinet, ez az idei alacsony bázis lehet gond, így ha szükséges, akkor a jövő év elején merülhet fel az áttervezés. Ugyanakkor egyelőre ennek a szükségességét nem látja még a kormány.

– mondta a pénzügyminiszter, emlékeztetett rá, hogy a Covid után jöttek az ellátási láncok zavarai, majd az orosz–ukrán és most az izraeli–palesztin háború.

„Magyarországnak nem szabad kiszállnia ebből a versenyből”

Varga Mihály szerint lehet azon vitatkozni, hogy jó döntés volt-e a robbanómotoros autók 2035-ös kivezetése, de szerinte ez tény kérdés, a magyar kormány pedig csak alkalmazkodik az autóipari átállás terén. Az idei befektetésösztönzésről elmondta, összesen 28 pozitív döntés születetett, amivel 18 368 új munkahely jött lére és 8 milliárd euró befektetést hozott Magyarországra.

– hangsúlyozta a miniszter, aki a BYD szegedi terveivel kapcsolatban jelezte, hogy a franciákkal vagyunk éppen versenyben. Leszögezte, mindig biztosítanak adókedvezményt ezekhez a beruházásokhoz.

Javult a gazdasági környezet, visszatért a növekedés

A gazdasági környezet javul, az egyensúlyi helyzet javul, ez önöket zavarja – mondta Vajda Zoltán DK-s képviselő kritikáira. A miniszter rámutatott: a reálbérek újra emelkednek, a növekedés is beindult, miközben a külkereskedelmi mérleg is folyamatosan javul. Hangsúlyozta, nem az a lényeg, és nem az érdekli a kormányt, hogy mi volt, hanem, hogy mi lesz. 

A konkrét kérdésekre válaszolva elmondta, a beruházások terén látható visszaesés tényleg nem szép, de a beruházási rátánk még mindig az egyik legmagasabb az EU-ban, és ez szerinte jó, mivel azt mutatja, hogy az ország kilátásait kedvezően ítéli meg a vállalkozói szektor.

A költségvetés átláthatóságával kapcsolatban megfogalmazott kritikákra reagálva elmondta, mindig a bizottság rendelkezésére bocsátják a szükséges dokumentumokat, ahogy a középtávú stratégiai tervezést sem szüntették meg.