EU-elnökség: fókuszba kerül az MI-szabályozás
A magyar uniós elnökség egyik fókusztémája a mesterséges intelligencia (MI) szabályozása lesz – mondta Fábián Gergely, az NGM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a Velünk a vállalkozásodért című konferenciasorozatra készült előadásában. Mint mondta, az unió volt az első a világon, amely átfogóan szabályozta a mesterséges intelligencia használatát és a technológia fejlesztését. Hozzátette, vannak olyan országok, amelyek előbb innoválnak és utóbb szabályoznak, vagyis lehet ezt másképp csinálni, de ha már úgy alakult, hogy megszületett az EU AI Act szabályozása, akkor érdemes kihasználni.
Nagyjából két évük lesz a vállalkozásoknak, hogy felkészüljenek a szabályozás kereteinek élesedésére. Például a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségekre, illetve az alkalmazási területekhez kapcsolódó sarokszabályozásokra. Vannak ebben szigorú követelmények, de Fábián Gergely szerint a tagállami szabályozások lehetnek valóban piacbarátok, és az NGM-nek ez áll érdekében. A jelenlegi számok szerint a világgazdaságban hatalmas potenciál mutatkozik az MI használatában.
Várhatóan 13,3 ezermilliárd dollár GDP-növekményt generál 2030-ig a technológia, és a mai preferenciamutatókhoz képest a vállalkozások 37 százalékos versenyképességi növekedést érhetnek el a technológia vállalati bevezetésével, illetve használatával.
Fábián Gergely szerint az MI alkalmazása bizonyos aspektusokból meglehetősen távolinak tűnik, de szerinte valójában egyik pillanatról a másikra betör a gazdaságba, tehát valóban nem árt a vállalati gondolkodásmódot is átállítani. Vannak már hazai példák is, a Waberer’s logisztikai téren tudta beépíteni a technológiát a rendszerébe, a Hell pedig a termék-előállításban alkalmazta. Az NGM is arra készül, hogy a vállalatokat felkészítse, az Ipar 4.0 keretében szeretnének olyan mobil „gyárat” létrehozni, amelyben a minisztérium bemutatja a jelenlegi modern technológiák alkalmazását, legyen az ipari vagy mezőgazdasági technológia. A cél, hogy ne csak hálót adjanak a halászathoz, hanem tudást is a háló használatához.
Persze – tette hozzá – a program végén a résztvevők vócsereket is kaphatnak a háló megvásárlásához.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában kiemelte, hogy lassan túl vagyunk a válságon, a gazdasági növekedés pozitív tartományba került, és jelenleg stabil cölöpökön áll ez a növekedés. A munkaerőpiaci adatok majdnem a teljes foglalkoztatást mutatják, és az exportteljesítmény is kimagasló. A jegybank és az NGM vitájához kapcsolódva csak annyit mondott, hogy néha az az érzése, kicsit vissza kellene olvasni a tankönyvek inflációra és növekedésre vonatkozó részeit. Szerinte ahol növekedés van, ott megjelenik az inflációs hatás is.
Mint ismert, a jegybank tovább mérsékelte az alapkamatot, ám nem gyorsított a kamatcsökkentési folyamatán, bár a piac elég érzékeny a magas kamatokra. A növekedés gyorsulásának gátját sokan a drága hitelhez jutással indokolják.
Hozzá kell tenni, hogy valóban kilőttek az utóbbi időben az államilag támogatott hitelek, a piac csak itt nem dőlt össze, köszönhetően például a Széchenyi-kártya-szolgáltatásnak, amely rendkívül attraktív adatokat mutat. 2024-ben is percenként 20 millió forintot helyeznek ki ebben a konstrukcióban – mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, aki szerint is gyorsítani kellene a kamatcsökkentésen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.