Tovább folytatódik az M76-os autóút kálváriája: az egykori miniszternek nem tetszik Lázár János ötlete

A Zala vármegyei térség gazdaságfejlesztési szempontjai nem indokolják, hogy a 76-os helyett a 74-es utat fejlessze a kormány – ezt nyilatkozta a Zaolnak Palkovics László. A korábbi innovációs és technológiai minisztert azok után kereste meg a lap, hogy a Világgazdaság megírta, a horribilis költségek miatt lekerülhetett a kabinet napirendjéről az ország legdrágább autópálya-beruházásaként beharangozott gyorsforgalmi fejlesztés, azaz a 76-os négysávosítása.

Lázár János építési és közlekedési miniszter egy hete a nagykanizsai kampányútján beszélt arról, hogy jobb, ha a zalaegerszegiek is megbarátkoznak ezzel a gondolattal.  

Lázár hozzátette: az út négysávosítása akkor fog megvalósulni, „ha még több pénzünk lesz”. 

Nem véletlenül fogalmazott így a tárcavezető: a 44 kilométer hosszúságú autóút ugyanis mintegy 400 milliárd forintba kerülne a magyar adófizetőknek. Noha a beruházás számos műtárgyat tartalmazna, mégis minden idők legdrágább gyorsforgalmi fejlesztése lenne. A 9,2 milliárd forintos fajlagos költség például kétszerese az M6-osénak.

Palkovics a zalai hírlapnak ugyanakkor azt mondta, amikor a kormány meghatározta az úthálózat fejlesztésének fő céljait, három feltételt rögzített:

•  bárki bárhol lakik az országban, 30 percen belül el tudjon érni egy gyorsforgalmi utat;
•  a gyorsforgalmi utak érjenek el az országhatárig;
•  minden megyei jogú városhoz vezessen gyorsforgalmi út.

„Ez utóbbi területen is jól állunk, kivéve Zalaegerszeget. Ezért is kezdtük el építeni az M76-ost, amelynek elkészülése stratégiai cél. A sármelléki nemzetközi repülőteret szintén be kell kötni az autópálya-hálózatba, és a hazai turizmusban kiemelkedő jelentőségű Keszthely-Hévíz térséget is innen lehetne megközelíteni gyorsforgalmi úton, ez utóbbi leágazókat már korábban kialakítottuk. Ezek az elvek mind sérülnének azzal, ha Nagykanizsán keresztül vezetne az út Zalaegerszegre az M7-esről, ráadásul így egy félbehagyott autópálya maradna hátra” – magyarázta Palkovics, aki szerint Zalaegerszeg nagy volumenű gazdaságfejlesztési beruházásai – különösen a tesztpálya és a Rheinmetall-gyár – ugyancsak azt indokolják, hogy az ország közlekedéslogisztikai hálózatába a legegyszerűbben és leggyorsabban csatlakozzon be a város. 

Arra vonatkozóan, hogy a 44 kilométer hosszú, 400 milliárd forintba kerülő M76-os mekkora költségvetési kiadást jelentene, Palkovics László úgy felelt, hogy az M76-os teljes költségvetésén belül nem képviselt arányaiban jelentős tételt az okosútszakasz megvalósítása, sem a Kis-Balatonnál elvezetett rövid rész műszaki tartalma. 

Az árszínvonalat tehát nem ezek a specifikumok határozzák meg, hanem az építőipari árképzés, amely ugyanúgy hatással van egy nagykanizsai vonalvezetésre. Ami a kivitelezés időzítését illeti, úgy látja, az M76-os esetében egy kompletten megtervezett, részben már megépített gyorsforgalmi útról van szó, ennek folytatása volna a leggyorsabb megoldás Zalaegerszeg és az M7-es autópálya összekötésére. 

Ezért fontos a zalaegerszegieknek az M76-os

Az M76-os gyorsforgalmi út Zalaegerszeget kötné össze az M7-es autópályával. A vármegye történetének legnagyobb beruházásaként jellemzett fejlesztés több szakaszát már átadták a forgalomnak az elmúlt években, Zalaegerszeg határában és Balatonszentgyörgynél teljesen elkészült az infrastruktúra. A beruházást e két „végpont” között kellene tehát folytatni. Ez utóbbi projekt ideiglenes felfüggesztéséről előbb 2022 nyarán született kormányzati döntés, majd az ÉKM 2023 decemberében bejelentést tett arról, hogy a beruházás folytatódhat, azaz Zalaegerszeget is bekapcsolja a magyar autópálya-hálózatba az M76-os gyorsforgalmi út, amely „az eddigi legnehezebb domborzati viszonyok között megépülő, legkorszerűbb hazai gyorsforgalmi útszakasz” lesz. A 31 kilométeres szakaszból mintegy 11 kilométer úgynevezett okosútként épül meg, amely a zalaegerszegi járműipari tesztpálya igényeit is kiszolgálja modern műszaki megoldásaival.