Az ipari cégek is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra

Az iparban és az építőiparban tevékenykedő vállalatok is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatósági szempontokra, miközben a legkisebb cégek lemaradtak az átállásban – derül ki a K&H fenntarthatósági index idei első féléves kutatásából, amelynek eredményeit mai sajtótájékoztatóján mutatta be a pénzügyi szolgáltató.

Az index jelenleg 38 ponton áll, ami egypontos visszaesés az előző időszakhoz képest. Az öt alindex közül egyedül a fenntarthatóság ügyéhez való hozzáállást tükröző attitűdé emelkedett kismértékben – 69-ről 70 pontra –, minden más alindexé csökkent. Elsősorban a kisebb – 300 millió és egymilliárd forint közötti éves árbevételű – cégek attitűdje romlott, és ők kevesebbet is tettek a fenntarthatóság érdekében.

A K&H fenntarthatósági index legmagasabb értékét – 56 pontot – a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti árbevételű vállalatoknál mérték a kutatók: ez volt a legmagasabb mért érték a kutatás kezdete (2022 első fél éve) óta. Az ipari vállalatok körében tovább emelkedett, és kimagasló értékű (44 pontos) az index, ezzel szemben a szolgáltató- és kereskedelmi cégeknél jócskán, 33 pontra csökkent – az utóbbi egyébként az eddig mért legalacsonyabb eredmény. 

 – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. 

Ami a konkrét tetteket illeti, a cégek szinte mindegyike (93 százaléka) tett már lépéseket a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése érdekében. Hasonlóan magas, 92 százalékos azoknak a cégeknek az aránya, amelyek már csökkentették vagy a közeljövőben csökkenteni kívánják a papírfelhasználásukat. Az energiafelhasználást a cégek 81 százaléka csökkentette – vagy már betervezte –, ám ez az arány némileg alacsonyabb az egy évvel korábbi 86 százaléknál. Az előző időszakhoz képest érdemben nőtt – 50-ről 56 százalékra emelkedett – az ingatlanjaik hőszigetelését elvégző vagy ezt tervező vállalatok aránya, ám a cégek energiafelhasználásának alig 1 százaléka zöld- (vagyis megújuló forrásból származó) energia.

Figyelemre méltó, hogy változatlanul csak a vállalatok 14 százaléka rendelkezik írott formában létező fenntarthatósági stratégiával, és nincs érdemi változás a rendszeresen fenntarthatósági jelentést készítő (12 százalék) vagy ezt tervező (9 százalék) cégek arányában. Folyamatosan nő azonban – és jelenleg 76 százalékos – azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik az EU karbonsemlegességi törekvéseiről tudnak, és pontos célját is ismerik. A kutatók most első alkalommal vizsgálták a környezettudatossághoz kötődő vállalati jelentéstételről szóló uniós rendelet (CSRD) ismertségét, amelyről egyelőre a vállalatvezetők mindössze 9 százaléka hallott: ezek többsége viszont úgy véli, hogy vállalata érintett a direktíva által.

A K&H felméréséből az is kiderül, hogy egyre több vállalatvezető lát nehézségeket az EU által kijelölt karboncsökkentési irányzatban, különösen a dráguló vagy megnehezülő alapanyag-beszerzés terén. Csökken ugyanakkor az előnyöket érzékelők aránya – ez alól csak a jövedelmezőség hosszabb távú emelkedésének az ígérete a kivétel.