Újra menő kempingezni – ez mozgatja a turistákat

A kempingezés az utóbbi években egyre kedveltebb nyaralási formává vált hazánkban: tavaly közel 700 ezren döntöttek a kempingek mellett, ami közel kétmillió vendégéjszakát jelentett a 2020-ban mért 1,1 millió vendégéjszakával szemben – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség. 

A hazai vendégek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek a kempingekben, a határon túlról érkezők pedig valamivel többet, 3,2 éjszakát. Külföldről elsősorban Németországból, Lengyelországból, Csehországból, Ausztriából és Hollandiából érkeztek a hazai kempingekbe.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján látható, hogy 

• míg Németországból és Ausztriából elsősorban az idősebb generációk tagjai jönnek – minden második vendég 55–64 éves vagy idősebb – addig
• Hollandiából főleg a fiatal felnőttek választják a nyaralásnak ezt a formáját. A holland kempingezők 56 százalékát a 19–34 év közöttiek tették ki tavaly. 
• A lengyel és cseh kempingezők körében pedig a gyermekes családok képviseltetik magukat nagyobb arányban: mindkét nemzet vendégei esetében kiemelkedően magas, közel 25-25  százalék volt a 18 éven aluliak és a középkorúak (35–44, valamint 45–54 év) aránya.

Az országhatáron belülről elsősorban a fővárosból és Pest megyéből kelnek útra a kempingek felé a turisták, a belföldi vendégek több mint 40 százalékát innen köszönthették az üzemeltetők. A 2023-ban hazánkban működő több mint 270 kemping közül a hazai vendégek leginkább a balatoni szálláshelyeket keresik, a vendégéjszakák szerinti települési rangsor első 10 helyéből 8 fekszik a magyar tenger partján. Közülük is Siófok, Zamárdi és Balatonfüred a legkedveltebbek, míg a külföldiek esetében Balatonfüredet Hajdúszoboszló és Bük követi.

– emelte ki Könnyid László. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint sokan az olcsósága miatt részesítik előnyben a kempingezést, de egyre többször a természet közelsége és a fenntarthatóság is pluszmotivációt jelent. 

Idén első alkalommal hirdette meg az ENSZ turisztikai szervezete, az UNWTO a kempingezés nemzetközi világnapját. A június 29-i felhívás célja, hogy rámutasson: az utóbbi évek alatt a szabadtéri élményszerzés első számú terévé változott ez a turisztikai szegmens.

Felhívásában az UNWTO hangsúlyozta, június 29. Pál apostol névnapja, aki mesterségét tekintve sátorkészítő volt, és korának egyik világutazója, aki így sikeresen testesíti meg a kempingezőkre jellemző rugalmasságot, a természet iránti mély elkötelezettségüket és az őket összekötő bajtársiasságot.