Német ipar megvágta, magyar fogyasztás gyógyítja – ez van a mai számok mélyén

Nem véletlenül mondta Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli interjújában, hogy rossz szemüveget visel, aki azt állítja, hogy a magyarok nem fogyasztanak, hiszen a fogyasztás éves alapon 2,7 százalékkal nőtt a második negyedévben. Az más kérdés, hogy ez az eredmény elmarad a bérek emelkedésének ütemétől: egyelőre úgy tűnik, az emberek óvatosak, valószínűleg visszapótolják a járvány idején felélt megtakarításaikat. 

A növekedéshez idén a fogyasztás pozitívan fog hozzájárulni, a fogyasztás bővülésének mértéke feltételezhetően 3 százalék felett lesz – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi nagy beszakadást követően – amit egyebek közt a magas infláció és a csökkenő reálbérek okoztak –, a fogyasztás még mindig nem érte el a 2021-es szintet. Erre a jelek szerint az év végére kerülhet sor, jövőre pedig „elrugaszkodhatunk ettől a szinttől”. 

Az óvatosság mindenesetre európai szinten jellemző, ennek hátterében nemcsak a háború pszichológiai hatása lehet, hanem bőven tetten érhető a megtakarításra kecsegtető, még mindig magas kamatoké is.  

A fogyasztással szemben az ipar mínuszt mutat

A magyar gazdaság az elemző szerint éves szinten a fogyasztásnál visszafogottabban, összességében 1,7 százalékkal nőhet – Török Zoltán a legutóbbi GDP-adatközlés után módosította le prognózisát 2,2 százalékról. A vártnál kisebb teljesítmény mögött ugyanakkor nem az emberek óvatossága húzódik meg, hanem a németországi problémák miatt szenvedő magyar ipar fékezi a leginkább a magyar gazdaságot. 

Júliusban például az ipari termelés volumene a pénteken közzétett végleges adatok szerint 6,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A hervasztó számok mögött elsősorban az autóipar gyengélkedése van: a járműgyártás volumene 10 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten.  

Szenvednek Európában az ipari országok

Nagy kérdés, hogy ameddig a német gazdaságról egymás után érkeznek a rossz hírek, a magyar GDP képes lehet-e a jelenleginél magasabb növekedési fokozatra kapcsolni. 

Most egy olyan ciklusnak vagyunk a tanúi, amely nem kedvez az ipari országoknak: Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország is szenved ennek hatásától, miközben a szolgáltatásokra épülő gazdaságok sora – például Görögország, Horvátország – jobban megy – fejtette ki az elemző. Hozzátette: szerencsére lehet azzal számolni, hogy 

A magyar autóipar szembetűnő visszaesésének hátterét firtató kérdésre megjegyezte, hogy Európában a szektorban nagyot változott a kereslet az utóbbi időben, egyes gyártók és márkák felkapottabbak lettek, míg mások parkolópályára kerültek. Az autóipari eladások összességében 4 százalék felett nőttek az első félévben a kontinensen, ami nem rossz, csakhogy ez 10 százalékkal elmarad a korábbi ütemtől – magyarázta. Az elemző szerint a magyar piac azok közé tartozik, amelyeket jobban megviselnek a folyamatok, így éves szinten az ipar legalább 2-3 százalékos visszaesést szenvedhet el. 

Mennyi lehet jövőre a növekedés? 

A javuló konjunktúra alapján a jövő évi magyarországi növekedést már 3 százalékra jósolja Török Zoltán. A 2025-ös prognózisban a kormány által bejelentett intézkedések hatását is beleszámolta már. Ezek például: 

• a kkv-knak szóló akcióterv, 
• a családi adókedvezmény növelése, 
• a hosszú távú megtakarítások átcsatornázása önkéntes alapon, 
• a munkáshitel. 

Ez az előrejelzés éppen súrolja a kormány által célként kitűzött jövő évi 3-5 százalékos növekedési sávot. Tisztább képet a harmadik és a negyedik negyedéves adatok közzétételét követően nyerhetünk.