Vannak kockázatok a költségvetésben, de a problémák oroszlánrészét már sikerült kezelni

A júliusi többlet után augusztusban újra megugrott a költségvetési hiány, a héten közzétett adatok fényében felmerül a kérdés, hogy éves szinten teljesíthető-e a 4,5 százalékos deficitcél. Kockázatokat a Pénzügyminisztériumban (PM) is látnak, nem véletlenül jegyezték meg az adatközléskor, hogy szükség esetén készek további intézkedéseket meghozni. 

Idén egyébként mindkét negyedévet követően a kormány jelentett be lépéseket a költségvetés konszolidálására: 

• tavasszal 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásával, 
• nyáron a multinacionális vállalatokra védelmi hozzájárulásként kirótt 400 milliárd forintnyi különadóval javították a 2024-es egyenleget. 

Költségvetési hiány: innen erednek a kockázatok

Jól látható, hogy a PM idén a fokozatosság elvét követi, ezzel együtt a 2024-es hiánycél teljesülését továbbra is kockázatok övezik – nyilatkozta a Világgazdaságnak Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. A korábban feltételezett makropályánál kedvezőtlenebbül alakul a gazdasági növekedés, emiatt a bevételek több soron is jelentősen elmaradnak a tervezettől – magyarázta. 

A júliusi bevételi intézkedések segíteni fognak a hiánycél elérésében, emellett azonban elengedhetetlen a kiadások szoros kontrollja is – húzta alá. Kiadási oldalon egyelőre szerinte nem jelezhető előre érdemi megtakarítás az előirányzathoz képest az áprilisban bejelentett beruházáshalasztások ellenére sem. 

Arra a kérdésre, hogy milyen típusú lépés jöhet szóba, a tanács vezetője elmondta, hogy – amennyiben erre szükség lenne – az év végéhez közeledve a bevételi intézkedések hatása egyre mérsékeltebb lehet csak, tehát elsősorban a kiadási oldalon lehet tér a hiány csökkentésére. 

Hogyan lehetne ösztönözni a gazdaságot?

Ilyen körülmények között a kormánynak vajon milyen eszközei lehetnek a GDP-növekedés ösztönzésére, a jövő évre célként kitűzött 3–5 százalék közötti növekedés elérésére.

– vélekedett a testület vezetője utalva arra, hogy a legutóbbi hírek nem feltétlenül vetítik előre a közeli megegyezést ebben a kérdésben. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a hiány egy része a visszatartott EU-források okán keletkezett.

A hiánynövelő lépések önmagukban nem feltétlenül élénkítik a gazdaságot, illetve nem feltétlenül érnek el akkora hatást a növekedés erősítésében, amely kompenzálni tudja az esetleges negatív következményeket: akár az infláció makacsabbá tételét, akár egy gyengülő árfolyamot, akár a kockázati felár, így az államadósság finanszírozási költségeinek megugrását – figyelmeztetett.

A békeköltségvetést a jogszabály szerint elemzi a KT

Többször elhangzott mostanában, hogy „a fiókban” van az úgynevezett békeköltségvetés, amely minden jel szerint tartalmaz lépéseket a gazdaság felpörgetésére. Kormányzati elképzelések sora látott napvilágot, amelyek ösztönző hatása borítékolható: elég a kkv-knak szóló akciótervre, a családi adókedvezmény növelésére vagy a hosszú távú megtakarítások adómentes otthonteremtési célú felhasználásának tervére gondolni. Horváth Gábor a témában úgy fogalmazott: 

A KT honlapján az olvasható, hogy a háromfős testület – amelynek tagja Horváth Gábor mellett Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke – véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről, és előzetes hozzájárulását adja a zárószavazáshoz.

Ismert, hogy a korábbi évektől eltérően a kormányzat idén nem kora nyáron, hanem a megnövekedett bizonytalanságra tekintettel ősszel nyújtja be a költségvetést. Ezt a változást egyébként korábban a tanács is üdvözölte. 

Versenyképességi probléma van Európában

A Mario Draghi korábbi EKB-elnök által benyújtott versenyképességi terv kapcsán a testület elnöke megjegyezte, hogy a részletek megtárgyalása után dől el, hogy akár Magyarország, akár egész Európa profitál-e és mennyit a reformokból.

és az sem új keletű vélemény, hogy ezt csak erőforrásai koncentrálásával tudja kezelni, ami konfliktusba kerülhet az integráció egyik alapelvével, a szubszidiaritással (amit a kisegítés elveként szokás fordítani) – hangsúlyozta. 

Kiemelte: ahogy Magyarországon, úgy európai szinten sem a kiadások mennyiségében, hanem a minőségében, a költés hatékonyságában van a siker kulcsa. Önmagában attól, hogy európai szintre kerül a döntés, nem lesz automatikusan hatékonyabb egy-egy beruházás. 

Ha később termőre forduló beruházások miatt emelkedik meg a hiány, az valóban növeli a kontinens versenyképességét, és kedvezőbb helyzetet teremt, mint ha a folyó kiadások miatt növekszik a deficit – összegezte.