késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Vannak kockázatok a költségvetésben, de a problémák oroszlánrészét már sikerült kezelni
A júliusi többlet után augusztusban újra megugrott a költségvetési hiány, a héten közzétett adatok fényében felmerül a kérdés, hogy éves szinten teljesíthető-e a 4,5 százalékos deficitcél. Kockázatokat a Pénzügyminisztériumban (PM) is látnak, nem véletlenül jegyezték meg az adatközléskor, hogy szükség esetén készek további intézkedéseket meghozni.
Idén egyébként mindkét negyedévet követően a kormány jelentett be lépéseket a költségvetés konszolidálására:
- tavasszal 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásával,
- nyáron a multinacionális vállalatokra védelmi hozzájárulásként kirótt 400 milliárd forintnyi különadóval javították a 2024-es egyenleget.
Költségvetési hiány: innen erednek a kockázatok
Jól látható, hogy a PM idén a fokozatosság elvét követi, ezzel együtt a 2024-es hiánycél teljesülését továbbra is kockázatok övezik – nyilatkozta a Világgazdaságnak Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. A korábban feltételezett makropályánál kedvezőtlenebbül alakul a gazdasági növekedés, emiatt a bevételek több soron is jelentősen elmaradnak a tervezettől – magyarázta.
A júliusi bevételi intézkedések segíteni fognak a hiánycél elérésében, emellett azonban elengedhetetlen a kiadások szoros kontrollja is – húzta alá. Kiadási oldalon egyelőre szerinte nem jelezhető előre érdemi megtakarítás az előirányzathoz képest az áprilisban bejelentett beruházáshalasztások ellenére sem.
Az aktuális prognózisok alapján, ha kell is még egyensúlyjavító intézkedéseket hozni, azok mindkét korábbi beavatkozás összege alatt maradhatnak.
Arra a kérdésre, hogy milyen típusú lépés jöhet szóba, a tanács vezetője elmondta, hogy – amennyiben erre szükség lenne – az év végéhez közeledve a bevételi intézkedések hatása egyre mérsékeltebb lehet csak, tehát elsősorban a kiadási oldalon lehet tér a hiány csökkentésére.
Hogyan lehetne ösztönözni a gazdaságot?
Ilyen körülmények között a kormánynak vajon milyen eszközei lehetnek a GDP-növekedés ösztönzésére, a jövő évre célként kitűzött 3–5 százalék közötti növekedés elérésére.
A költségvetési hiány növelése nélkül a gazdaságot élénkíteni a legkönnyebben az EU-pénzek akár csak egy részének felszabadításával lehetne
– vélekedett a testület vezetője utalva arra, hogy a legutóbbi hírek nem feltétlenül vetítik előre a közeli megegyezést ebben a kérdésben. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a hiány egy része a visszatartott EU-források okán keletkezett.
A hiánynövelő lépések önmagukban nem feltétlenül élénkítik a gazdaságot, illetve nem feltétlenül érnek el akkora hatást a növekedés erősítésében, amely kompenzálni tudja az esetleges negatív következményeket: akár az infláció makacsabbá tételét, akár egy gyengülő árfolyamot, akár a kockázati felár, így az államadósság finanszírozási költségeinek megugrását – figyelmeztetett.
A békeköltségvetést a jogszabály szerint elemzi a KT
Többször elhangzott mostanában, hogy „a fiókban” van az úgynevezett békeköltségvetés, amely minden jel szerint tartalmaz lépéseket a gazdaság felpörgetésére. Kormányzati elképzelések sora látott napvilágot, amelyek ösztönző hatása borítékolható: elég a kkv-knak szóló akciótervre, a családi adókedvezmény növelésére vagy a hosszú távú megtakarítások adómentes otthonteremtési célú felhasználásának tervére gondolni. Horváth Gábor a témában úgy fogalmazott:
a tanács a számok elemzését a jogszabályoknak megfelelő eljárásrend keretében fogja megkezdeni.
A KT honlapján az olvasható, hogy a háromfős testület – amelynek tagja Horváth Gábor mellett Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke – véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről, és előzetes hozzájárulását adja a zárószavazáshoz.
Ismert, hogy a korábbi évektől eltérően a kormányzat idén nem kora nyáron, hanem a megnövekedett bizonytalanságra tekintettel ősszel nyújtja be a költségvetést. Ezt a változást egyébként korábban a tanács is üdvözölte.
Versenyképességi probléma van Európában
A Mario Draghi korábbi EKB-elnök által benyújtott versenyképességi terv kapcsán a testület elnöke megjegyezte, hogy a részletek megtárgyalása után dől el, hogy akár Magyarország, akár egész Európa profitál-e és mennyit a reformokból.
Nem vitatható, hogy Európának versenyképességi problémája van már régóta,
és az sem új keletű vélemény, hogy ezt csak erőforrásai koncentrálásával tudja kezelni, ami konfliktusba kerülhet az integráció egyik alapelvével, a szubszidiaritással (amit a kisegítés elveként szokás fordítani) – hangsúlyozta.
Kiemelte: ahogy Magyarországon, úgy európai szinten sem a kiadások mennyiségében, hanem a minőségében, a költés hatékonyságában van a siker kulcsa. Önmagában attól, hogy európai szintre kerül a döntés, nem lesz automatikusan hatékonyabb egy-egy beruházás.
Ha később termőre forduló beruházások miatt emelkedik meg a hiány, az valóban növeli a kontinens versenyképességét, és kedvezőbb helyzetet teremt, mint ha a folyó kiadások miatt növekszik a deficit – összegezte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.