Mi lesz a Mol és az OTP nélkül? A magyar befektetőnek irány a külföld!

Az Equilor Befektetési Zrt. által szerkesztőségünkbe eljuttatott vizsgálatból kiderült, hogy bár a magyar tőzsde még mindig az egyik legkézenfekvőbb megoldás egy magyar kisbefektető számára részvényvásárlási szándéka esetén, azonban a MOL és az OTP részvényeinek további közkézhányad- és forgalomcsökkenése, vagy esetleges tőzsdei távozása komoly mértékben rendítené meg a Budapesti Értéktőzsdét és magyar befektetési étlap kínálatát.

A szakértők szerint ezért hosszútávon, csak újabb cégek tőzsdei bevezetései tehetik igazán vonzóvá a budapesti parkettet, miközben a befektetésre váró megtakarításokat érdemes más, likvidebb területeken, így a régió más országaiba is csoportosítani.

Elfogyó MOL – mi lesz a saját részvény vásárlások után?

A MOL menedzsmentje az OMV ellenséges felvásárlási szándékának megakadályozása érdekében hatalmas mennyiségű saját részvényt vásárolt a vállalat részvényeiből, melyeket aztán ”baráti” kezeknek kölcsönözték ki. Miközben az OMV szándékát sikerült kivédeni, a vállalat azt is elérte, hogy olyannyira lecsökkent a MOL részvényeinek közkézhányada, hogy a 2009. áprilisi adatok szerint már kevesebb, mint 30 százalék volt a szabadon kereskedhető részvénymennyiség.

Kiemelendő, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok saját részvény vásárlásai a likviditás csökkenése mellett a transzparencia, az adott vállalat átláthatóságának csökkenését is okozzák. Ez utóbbit, és ezáltal a MOL befektetői megítélését tovább rontja a vállalat április 23-i közgyűlése elé terjesztett menedzsmentajánlások, amelyek – az orosz Surgutneftegas befolyásszerzése kapcsán – az OMV próbálkozása után az ellenséges felvásárlást még inkább lehetetlenné teszik.

Összegezve tehát, a közkézhányad mérséklődése és a menedzsment befolyásának növelése lényegében a MOL jelentőségét, mint magyar részvénysztorit érdemben csökkentik. Ezen tényezők miatt, tehát korántsem lenne meglepő, ha a közeljövőben tovább esne a MOL részvények forgalma, egyben még inkább koncentrálódna a magyar részvénypiac.

OTP – a budapesti tőzsde egykéje?

A MOL halványulásával párhuzamosan az OTP szépen lassan a Budapesti Értéktőzsde egyedüli olyan részvényévé válik, amely egy ”vérbeli big cap” részvény tulajdonságait magában hordozza. Az OTP egyre nagyobb szeletet hasít ki a forgalomból, bár ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a bank menedzsmentje is jelentős saját részvény vásárlásokba kezdett, hogy megtámassza az árfolyamot. Ezzel együtt is folytatódott az OTP térnyerése és a többi blue chip valamint a kisebb papírok háttérbe szorulása. Jelentős a papírokban az aktivitás mind a belföldi, mind a külföldi befektetők körében, a közkézhányad relatíve magas, a bankot érintő hírek az utóbbi hónapokban mindennaposak, mely segíti az árfolyam ingadozását.

A bankpapír forgalmát egyetlen magyar részvény sem tudta megközelíteni a közelmúltban, ráadásul a pénzügyi szektor fókuszba kerülésével az OTP-ben csak tovább gyarapodott az aktivitás. Tavaly augusztus óta az OTP forgalma közel megnégyszereződött. Nagy szerepe volt ebben annak is, hogy számos új, főként magyar kisbefektető is megjelent a piacán az októberi turbulens időszakban. Az OTP kitűnése tehát a legpozitívabb jelenség a magyar piacon. Amennyiben azonban az OTP forgalma veszélybe kerülne, egy új hasonló súlycsoportú papír megjelenése híján, a BÉT létjogosultsága kérdőjeleződne meg.

Kitörési lehetőségek a magyar befektetők számára: irány külföld?

Régiós összehasonlításban a magyar börze 2008-ban alulteljesítette a lengyel, a cseh és az osztrák tőzsdék forgalmát is. A 2008. őszi árfolyamzuhanások először a forgalom emelkedését eredményezték, ezt követően az év végén közel 40 százalékkal esett az aktivitás átlagosan. A régiós börzék egymás közötti versenyében a 2008-as harmadik negyedévben még mindig a bécsi tőzsde vezetett, de a varsói már kezdte megközelíteni azt. Ez 2008 utolsó negyedében változott meg, amikor a legnagyobb mértékben az osztrák piacon szakadt a forgalom. Ennek köszönhetően pedig 2008. decemberében már a lengyel börze volt a vezető a régióban az euróban mért részvénypiaci forgalom viszonylatában.

Az Equilor megvizsgálta, hogy a négy régiós börzén jegyzett részvények közül melyek azok, amelyekben árfolyamértéken a legnagyobb forgalmat bonyolították a 2009. március havi kereskedési adatok alapján. A vizsgálat kapcsán ki kell emelni, hogy a top 10-ben Bécs és Varsó felülreprezentált, míg a budapesti és a prágai parkett alulreprezentált. Ez is rámutat arra, hogy a magyar piacon túl is van élet, és nem is akármilyen: a top 10-be egyedüli magyar részvényként az OTP került be, ott viszont az előkelő negyedik pozíciót foglalja el. A legnagyobb aktivitású részvény egyértelműen az Erste Group a régióban, amelyet a lengyel PKO Bank és a szintén osztrák OMV követ. A top 10-ben összességében 4-4 osztrák és lengyel, illetve 1-1 magyar és cseh részvény található.

Mindez azt jelentheti hosszabb távon, hogy a Budapesti Értéktőzsde részvényforgalma tovább koncentrálódik.

Különösen figyelemreméltó a kép akkor, ha a BÉT két említett ”húzónevét” kivesszük a termékpalettáról, hiszen akkor a teljes részvénypiaci forgalom közel 80 százaléka tűnne el a budapesti parkettről. Ezen intő jelek miatt is célszerű körülnézni más nemzetközi, akár régiós tőzsdéken, melyek közül a varsói, valamint a bécsi börze lényegesen nagyobb forgalmat, azaz likviditást tud felmutatni, mint akár a budapesti, vagy a prágai parkett. Ez a tény szükségszerűen népszerűvé teheti a lengyel és az osztrák részvénypiacot a közeljövőben a magyar befektetők körében is, nem beszélve a világ legnagyobb forgalmát felmutató amerikai részvénypiacról.